Rózsaszínű csemegeszőlő

Kék csemegeszőlő. Közepes bogyó nagyságú, több fajtából álló kis ültetvény, így november közepéig folyamatos friss gyümölcsöt lehet biztosítani. Viszont az időjárás mindent felülírhat.

Biodinamikus termesztési móddal termelt fehér hagyma  Illata és az íze is enyhébb, édeskésebb, mint vöröhagymának ezért kiválóan használható salátákba, hamburgerekbe. A fehér hagyma (hamburger hagyma) érdekessége, hogy kiszáradás után is fehérek maradnak buroklevelei. Állítólag e hagymafajta illóolajától sem lábad olyan gyorsan könnybe a szemünk. Erdődi Imre - hajdúnánási termelő A biogazdálkodás szellemisége 1986-ban érintett meg a gödöllői egyetemen tartott „vegyszermentes” gazdálkodási tanfolyamon, amely azóta is minden évben megtartásra kerül Biodinamikus tanfolyam néven. Ekkor még az iparban dolgoztam, de a rendszerváltás utáni hanyatló ipari miliőben már nem éreztem jól magam. Váltottam, s fő állásban több cégnél is üzletkötőként tevékenykedtem. Közben másodállásban 1996-ban a visszakapott 5 ha-os szülői örökségen, őseim tapasztalatára támaszkodva kezdtem el gazdálkodni konvencionális módon. A biotermelés szemléletének csíráját Dr. Mezei Ottóné Klárika nénitől – aki a magyar Biokultúra Egyesület alapítója, illetve a Rudolf Steiner útmutatásai alapján kialakult biodinamikus gazdálkodás magyarországi „anyja” – kaptam. Az átállás kezdetén a biogazdálkodásban fontos vetésforgóban az akkori tudásom alapján talajt gyógyító zabot, lucernát vetettem tönkölybúzával kiegészítve.  1999-ben egy biogazda tanfolyam elvégzését követően tértem át a biogazdálkodásra. A biogazdálkodásra való átállás tanulásának kezdetén gabonaféléket kezdtem termelni. 2004-től a vetésszerkezetembe a zöldségfélék termesztését is beillesztettem. A régióban tudtommal egyedül én foglalkozom biobúzafű termesztéssel, melyet a saját gazdaságomban megtermelt bio tönkölybúzából nevelek. 2011-től egyes termékeim feldolgozásával bővítettem tevékenységemet. A helyi hadházi tájjellegű káposztából tejsavas erjesztésű savanyú káposztát, tönkölybúzából lisztet, napraforgóból hidegen sajtolt olajat készítünk. Az utóbbi öt évben biodinamikus, regenatív gazdálkodást folytatok. A regenatív mezőgazdaság gyógyítja a talajt, fejleszti a biodiverzitást, javítja a vízgazdálkodást, szenet köt meg a talajban. Talán az emberiség egyetlen reális reménye a klímaváltozással szemben. A biodinamikus gazdálkodás természetes anyagokat és folyamatokat használ a növények termesztéséhez és az élelmiszerek előállításához, a gazdaságot egyetlen „élő organizmusnak” tekinti. Ezek a módszerek biztosítják, hogy az általam megtermelt növények nemcsak garantáltan vegyszermentesek de a legmagasabb beltartalommal is rendelkeznek. Jelenleg 30 ha-on gazdálkodom Hajdúnánáson, szezonálisan közel 15 embernek, összességében több mint 1000 munkanapra való munkát biztosítva, kézi gyomirtás, betakarítás, áruválogatás, piacra való készülődés során.

Biodinamikus termesztési móddal termelt Kibedi, erdélyi lilahagyma. A kibedi hagyma ránézésre a lilahagyma és a sonkahagyma ötvözete. Héja kicsit világosabb, mint a mi lilahagymánké, teste ovális, hosszúkás, sőt jóval lédúsabb is annál. Ízre finom, zamatos, és ami rögtön kitűnik, nem annyira könnyfakasztóan erős, emiatt az ízhatás sem annyira intenzív. Kiválóan feltét zsíros kenyérre, nem csípős, kellemes, édeskés íze van. Tökéletes kiegészítője  bármilyen étkezésnek, vagy tehetjük salátába is. Erdődi Imre - hajdúnánási termelő Róla:  A biogazdálkodás szellemisége 1986-ban érintett meg a gödöllői egyetemen tartott „vegyszermentes” gazdálkodási tanfolyamon, amely azóta is minden évben megtartásra kerül Biodinamikus tanfolyam néven. Ekkor még az iparban dolgoztam, de a rendszerváltás utáni hanyatló ipari miliőben már nem éreztem jól magam. Váltottam, s fő állásban több cégnél is üzletkötőként tevékenykedtem. Közben másodállásban 1996-ban a visszakapott 5 ha-os szülői örökségen, őseim tapasztalatára támaszkodva kezdtem el gazdálkodni konvencionális módon. A biotermelés szemléletének csíráját Dr. Mezei Ottóné Klárika nénitől – aki a magyar Biokultúra Egyesület alapítója, illetve a Rudolf Steiner útmutatásai alapján kialakult biodinamikus gazdálkodás magyarországi „anyja” – kaptam. Az átállás kezdetén a biogazdálkodásban fontos vetésforgóban az akkori tudásom alapján talajt gyógyító zabot, lucernát vetettem tönkölybúzával kiegészítve.  1999-ben egy biogazda tanfolyam elvégzését követően tértem át a biogazdálkodásra. A biogazdálkodásra való átállás tanulásának kezdetén gabonaféléket kezdtem termelni. 2004-től a vetésszerkezetembe a zöldségfélék termesztését is beillesztettem. A régióban tudtommal egyedül én foglalkozom biobúzafű termesztéssel, melyet a saját gazdaságomban megtermelt bio tönkölybúzából nevelek. 2011-től egyes termékeim feldolgozásával bővítettem tevékenységemet. A helyi hadházi tájjellegű káposztából tejsavas erjesztésű savanyú káposztát, tönkölybúzából lisztet, napraforgóból hidegen sajtolt olajat készítünk. Az utóbbi öt évben biodinamikus, regenatív gazdálkodást folytatok. A regenatív mezőgazdaság gyógyítja a talajt, fejleszti a biodiverzitást, javítja a vízgazdálkodást, szenet köt meg a talajban. Talán az emberiség egyetlen reális reménye a klímaváltozással szemben. A biodinamikus gazdálkodás természetes anyagokat és folyamatokat használ a növények termesztéséhez és az élelmiszerek előállításához, a gazdaságot egyetlen „élő organizmusnak” tekinti. Ezek a módszerek biztosítják, hogy az általam megtermelt növények nemcsak garantáltan vegyszermentesek de a legmagasabb beltartalommal is rendelkeznek. Jelenleg 30 ha-on gazdálkodom Hajdúnánáson, szezonálisan közel 15 embernek, összességében több mint 1000 munkanapra való munkát biztosítva, kézi gyomirtás, betakarítás, áruválogatás, piacra való készülődés során.