Az Ehrenfried Pfeiffer sorozat harmadik kötete A biodinamikus komposzt preparátumok és permetek alkalmazása a kertben, gyümölcsösben és a mezőgazdálkodásban. Ez a kötet igazán gyakorlati ajánlásokat tartalmaz. Biodinamikus gazdák kézikönyvének szántuk. Földművelők és kertészek egy csoportja azzal a kéréssel fordultak Steinerhez, hogy mondja el nekik, miként lehet visszaállítani a talaj egészségét és javítani a mezőgazdálkodást, mivel egyértelművé vált a növények, különösen a haszonnövények elkorcsosulása, a növényi betegségek, kártevők és hasonló jelenségek riasztó mértékű elterjedése. Végül 1924-ben Steiner ismertette gondolatait a Föld és kozmosz elválaszthatatlan összetartozásáról, az elemek szükségszerű átalakulásáról, az élet mibenlétéről. Gyakorlati ajánlásokat adott a föld művelésére, növényzetre és trágyára vonatkozóan, végül egy teljesen új mezőgazdálkodás megszervezését és felépítését illetően. Ezek a gondolatok képezik a földművelés biodinamikus módszerének alapját. A fiatal Pfeiffer, aki különös érdeklődést mutatott a természet iránt, vállalkozott a Rudolf Steiner által ajánlott módszerek laboratóriumi és gyakorlati kipróbálására, azok továbbfejlesztésére , kutatására. Hollandiában hozta létre munkatársával együtt az első, általuk szervezett gazdaságot. Folyamatosan együttműködött gyakorló gazdákkal, kicserélték egymás értékes tapasztalatait. Gazdag gyakorlati és módszertani ismereteinek könyv formában történő kiadására 1938-ban került sor. Azóta 82 év telt el, de az elvek még ma is teljes mértékben időszerűek. Ugyan a mezőgazdaság gépesítése területén forradalmi változások történtek, de a természettel harmonizáló, organizált biodinamikus gazdálkodási forma is fokozottan időszerű maradt. Jelen világunkban olyan mértékű a féktelen haszonelvűségből fakadó vegyszeres, és nehéz gépekkel, mamut méretekben szervezett mezőgazdálkodás, amelynek az eredménye csak a természet kizsákmányolása, a talajélet elszegényedése, és az alacsony életminőségű táplálék előállítása lehet. Segítségért kiált a Föld! Nem titkolt célunk, hogy a gazdának készülő fiatalok számára is eljuttassuk ezt a könyvet, intézményes könyvtári hozzáféréssel, igény szerint forgalmazással. Puha kötés 55 oldal
Manfred Klett 1933-ban született. Mezőgazdasági egyetemi tanulmányokat Hohenheimben folytatott, majd Darmstadtban a „Biodinamikus kutatókör”-ben a tápanyaggazdálkodás és az élelmiszerek minőségének összefüggését tanulmányozta. 1968-ban a Farnkfurt melletti Dottenfelderhofban - 4 másik családdal együttesen - megalapította az első biodinamikus mezőgazdasági közösséget. 1974-ben társalapítója a Dottenfelderhof mezőgazdasági iskolának. 1980-ra a Dottenfelderhof mezőgazdasági közösség egy kísérletté fejlődött, amelyben az üzem szellemiségét jogi és gazdasági szempontból is képes megnyitni a társadalmi környezet irányába. Számos fiatal tanulót ismertetett meg a biodinamikus mezőgazdálkodás lényegiségével, amelyben ő 20 évig gazdálkodott és oktatott. 1987 és 2001 között a Goetheanum Mezőgazdasági Szekciójának vezetője ( Dornach-Svájc ). Az „Alapelvek a biodinamikus permetező és komposztoltó preparátumok használatához” mélyreható, évtizedes tapasztalati és megismerési elemzése a Rudolf Steiner 1924-es koberwitzi előadásain alapuló mezőgazdasági gyakorlatnak.
Önellátás és túlélés - A párhuzamos társadalom kezdetei a Hangya Szövetkezetben -Almási Balogh Elemér A könyv különösen érdekes annak fényében, hogy a közelmúltban a Hangya-programra emlékeztető kezdeményezés indult el Magyarországon, amely már országos szervezet, ez pedig a bevásárló közösségek hálózata, az úgynevezett kosárközösségek láncolata. A „Hangya” Szövetkezetnek a két világháború közötti időszakban döbbenetesen nagy, 700 000-es termelői tagsága volt, a 100%-ban magyar összefogásnak rengeteg gyár és feldolgozó üzem került a tulajdonába, ahol tízezrek dolgoztak. Ez a patrióta gazdaságra épülő szövetkezeti rendszer megmentette az országot a totális összeomlástól. Az egykori „Hangya” szövetkezeti csodának nemcsak a példátlan összefogás állt a hátterében, hanem egy olyan személyiség, mint Almási-Balogh Elemér (1871–1938), aki lényegében haláláig, 40 éven keresztül vezetőként „kormányozta a „Hangya” egyre nagyobb flottáját a viharos tengeren, a kalózok és a kalmártőke sziklái között is.” Minden idők egyik legjelentősebb magyar közgazdászaként olyan szemlélettel irányította ezt a hazai erőteret, amely a szeretetre és az erkölcsre épült. Emlékezései semmit nem vesztettek aktualitásukból, a problémák és a nehézségek most is ugyanazok, sőt súlyosabbak, így még nagyobb jelentősége van elődeink tapasztalatainak... Jelen ismereteink fényében elemezzük, okulva belőle! Károlyi Sándor gróf 1898-ban egy olyan kezdeményezést indított el, mely egyedülálló a magyar gazdaságtörténetben: saját pénzéből közcélra létrehozta a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetet, közismertebb nevén a Hangya Szövetkezetet. A legfontosabb cél: önellátás és túlélés a magyar termékek termelési, értékesítési és fogyasztási láncolatának megteremésével. Leegyszerűsítve: segíteni a hazai termelőket és összekapcsolni őket a fogyasztókkal. A két világháború közötti időszakban a szövetkezetnek döbbenetesen nagy, 700 000-es termelői tagsága volt, a 100%-ban magyar összefogásnak rengeteg gyár és feldolgozó üzem került a tulajdonába, ahol tízezrek dolgoztak. Saját bankot, egészségbiztosítási pénztárat és egészségügyi rendszert hoztak létre maguknak. A gazdasági tevékenységet folytató társaság bámulatos módon élte túl a különböző gazdasági válságokat, mindegyikből megerősödve került ki, és nem túlzás azt állítani, hogy ez a patrióta gazdaságra épülő szövetkezeti rendszer megmentette az országot a totális összeomlástól. Az egykori Hangya szövetkezeti csodának nemcsak a példátlan összefogás állt a hátterében, hanem egy olyan személyiség, mint Almási-Balogh Elemér (1871–1938), aki lényegében haláláig, 40 éven keresztül vezetőként kormányozta a Hangya egyre nagyobb flottáját a viharos tengeren, a kalózok és a kalmártőke sziklái között is. Minden idők egyik legjelentősebb magyar közgazdászaként olyan szemlélettel irányította ezt a hazai erőteret, amely a szeretetre és az erkölcsre épült. Almási-Balogh Elemér néhány hónappal a halála előtt kezdte el visszaemlékezéseit megírni azzal a céllal, hogy a túlélés szempontjából kulcsfontosságú önellátás minden általa megélt tapasztalatát átadja az utókornak. Könyvének 1938-as megjelenését sajnos már nem élte meg. Emlékezései viszont semmit nem vesztettek aktualitásukból, a problémák és a nehézségek most is ugyanazok, sőt súlyosabbak, így még nagyobb jelentősége van elődeink tapasztalatainak.
Ez a kiadvány a svédországi Yitterjarnában végzett hosszú távú kutatások néhány eredményét mutatja be, Jens Otto kutatásaival együtt, amelyet a Dániában található Biodynamiskná Forskningsforening-nél ( Biodinamikus KUtaási Egyesület) végzett el. A kutatás azt vizsgálta, hogy a trágyázás különbőző formái és a biodinamikus preparátumok alklamazása hogyan befolyásolja a talaj termékenységét, és a termés minőséget. A jó minőségű élelemhez való hozzáférés a legalapvetőbb jogaink közé tartozik csakúgy, mint egészségünk és a föld egészsége. Az emberiség, a talaj és a bolygó jóléte összefüggnek egymással. Ez azösszefüggés a talajnál kezdődik és az emésztésünknél végződik. A biodinamikus mezőgazdaság célja ízletes és. élettel teli élelmiszerek előállítása, amelyek tartlamazzák azon tápanyagokat, amelyek szükségesek szervezetünk egészéges működéséhez. A füzet útmutató a Svédországban és Dániában végzett különféle kisérletek eredményeihez, bemutatva a biodinamikus mezőgazdaság által kínált értéktöbbletet. Megjelent: a Biodinamikus Közhasznú Egyesület gondozásában Terjedelem: 8 oldal ( A/4 ) színes kiadvány.
A "zöld világ" képe több mint egyszerű ábránd; igaz, nem is realisztikus. Azonban lehetséges! Mindehhez arra van szükség, hogy mindegyikünk elkötelezze magát a rá szabott szolgálat mellett - mindenféle logikus ok és a garantált siker ígérete nélkül. Arra van szükség, hogy elhiggyük, igenis eljöhet az a meggyógyult, zöld, szebb világ, amelyre vágyunk." A klímaváltozás kérdését új szemszögből megközelítve Charles Eisenstein teljesen más keretek közé helyezi a témát, formabontó megoldásokat és célokat vonultat fel, amelyeket magunkévá téve sikerrel haladhatunk végig az ökológiai pusztításból kivezető úton. A témát alapos kutatásnak alávető Eisenstein rendkívüli éleslátással vázolja fel, a természet birodalmát számokká redukálva, hogyan szakadtunk el környezetünkről, és tettünk szert ma is uralkodó háborúközpontú gondolkodásunkra. A szerző, aki egy teljes fejezetet szentel a klímaszkeptikusi álláspont taglalásának, arra biztat mindenkit, hogy lépjen túl a szén-dioxid-kibocsátás oly gyakran tárgyalt problémáján, és a napjainkat jellemző rövidlátó, hiányos megközelítést maga mögött hagyva lássa át a teljesebb képet. Azaz azt, hogy a folyók, az erdők, illetve a természeti és az anyagi világ összes többi lénye szent és saját jogán értékes; nem csupán azért, mert karbonkrediteket szerez nekünk, illetve elejét veszi bizonyos fajok kihalásának. Végtére is, ha azt tudakolnánk bárkitől, miért is vált környezetvédő belőle, valószínűleg arról a folyóról mesél majd nekünk, amelyben gyermekként fürdött, arról az óceánról, amelynek partjára kirándult, azokról a vadállatokról, amelyeket megfigyelt, avagy azokról a fákról, amelyekre kiskorában felmászott. A könyv a közelítő katasztrófáról és elkerülhetetlen végzetünkről a valóban fontos kérdések felé irányítja a figyelmünket, tartalmas lelki kapcsolatok kiépítésére buzdít, illetve kézzelfogható és megvalósítható megoldásokat kínál mindazoknak, akik valóban gondoskodni szeretnének a bolygónkról. Ha megszabadítjuk magunkat jelenlegi háborús mentalitásunktól, és képessé válunk átlátni a teljesebb képet, azaz azt, hogyan járulhat hozzá a börtönreform vagy a bálnák megmentése a Föld ökológiai egészségének újjáépítéséhez, levetkőzhetjük a megoldásokkal szembeni ellenállásunkat, felhagyhatunk a bűnbakkereséssel, és mélyen magunkba nézhetünk, egészen oda, ahol a valódi elhivatottság lakozik. "Ez a könyv elég bátor, elég érzékeny és elég éleslátó ahhoz, hogy előhívja a mindannyiunk szívében mélyen ott rejtőző igazságot: azazhogy a bolygószintű válságot, amellyel ma szembe kell néznünk, csakis a szeretet forradalmának segítségével állíthatjuk meg. Mindannyiunkat arra ösztönöz, hogy leszámoljunk háborúközpontú gondolkodásunkkal, és ráébredjünk arra, hogy a Föld összes élőlényével összeköttetésben állunk." Jodie Evans, a Code Pink békeszervezet társalapítója
BEVEZETÉS A BIODINAMIKÁBA címet kapta, a Pfeiffer életmű-sorozat 10. kötete, amely négy különálló cikk formájában jelent meg a nyilvánosság előtt. Ehrenfried Pfeiffer mélyrehatóan ismerteti a biodinamika keletkezését, az anyag és szellem elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint a természet és ehhez kapcsolódóan a mezőgazdálkodás 1923-1924-ben már megmutatkozó hanyatlását. Ezek a folyamatok a talaj humusztartalmának, az élelmiszerek tápértékének, a vetőmagok csírázóképességének csökkenésében és a tápláléknövények degenerációjában mutatkoznak meg. Sürgető kérésként fogalmazódott meg a gazdák részéről az az igény:hogyan lehet a kialakult állapoton változtatni? Erre a választ Rudolf Steiner 1924-ben Koberwitzben nyolc előadásban adta meg azzal, hogy a gazdák kezdjék meg a preparátumok alkalmazásán alapuló gazdálkodást, majd ezek szellemi alapjainak elsajátítását. Pfeiffer laboratóriumi ismeretei alapján alapvetp vizsgálatokat végzett a preparátumok szubsztanciáit illetően, ezeket feldolgozta, a mennyiségek kérdésében ajánlásokat tett, alapvető elveket adott a humusztartalom megőrzése és növelése érdekében. Nagy fontosságúnak tartotta a gyakorlati alkalmazás kérdését is. Ő maga részt vett saját és mások gazdaságának biodinamikus átállításában, tanfolyamokat és konferenciákat tartott. (... ) Mindaz, amit általa 1961-ben bekövetkezett haláláig a mezőgazdálkodás állapotáról megtudhatunk, jelen körülmények között hatványozottan fennáll. A mezőgazdálkodásban több mint száz éve ható hanyatló folyamatokhoz hozzájárult: - a biodinamikus gazdaságok terjedésének lassulása, - a közoktatásban való oktatásának hiánya - az egyoldalú materialista szemlélet - mammut-méretű gazdaságok létrejötte - a kíméletlen talajművelési módszerek alkalmazása, - a tápanyag-utánpótlás egyoldalúsága, mely az iparilag előállított , ásványi eredetű NPK- műtrágyák alkalmazására épül, - a trágya hulladékként való kezelése, vagy bioetanolként való felhasználása, - néhány növényből álló szegényes vetésforgó alkalmazása, - a növényfajták egyoldalú, kizárólag a mennyiség növelésére irányuló " nemesítések " - a terészet rendjébe nem illő növényvédő és gyomirtó szerek, - valamint a génmódosított vetőmagok alkalmazása, - a mezőgazdasági árképzés, - a támogatási rendszerek alakulása. Ezt a világot behálózó globalista féktelen haszonelvűségen alapuló világrend a mezőgazdaság fenntarthatósága ellen hat a természet javainak kifosztásával. Felvetődik a kérdés, vajon a mai élelmiszereink hogyan hatnak a szervezetünkben és hozzá tudunk-e jutni a valóban táplálló élelmiszerekhez? A kérdésre Pfeiffer e könyvben a következő választ adja. : " Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás erőket szabadít fel az emberben a szellemi tevékenységhez. " Puha kötés 103 oldal
ÜLTESS KERTET és LÉGY ÖNELLÁTÓ a Pfeiffer sorozat 6. kötete, öt illusztrációval és egy kerttervvel Ez a kertészeti munka, mely több mint ötven évvel ezelőtt jelent, ma aktuálisabb, mint valaha. A biodinamikus gazdálkodás két úttörője, Ehrenfried Pfeiffer és Erika Riese által írott mű sok olyan, küzdelmesen megszerzett igazságot tartalmaz amelyek szeretetteljes, gyakorlati tapasztalásból és mély megismerésből születtek. ilyen bölcsességhez nehéz bárhol is hozzájutni, és ritkán hozzáférhető nyomtatásban. A műből kiviláglik a szerző törődése a környezettel és az egészséges táplálkozással, ugyanakkor egy valóban bőven termő kert megteremtése iránti törekvésük is. Akkor írták a könyvet, amikor az ún. "victory garden" mozgalom volt kibontakozóban a II. világháború idején. ( A "victory garden" kifejezés az I. és II. világháború alatt a díszkertek, parkok stb. zöldségfélékkel történő beültetésére indult mozgalmat jelentette.) A kicsiny, termékeny kertek plusz élelmiszert biztosítottak minden háztartás számára, és meghagyták a háborús erőfeszítésekhez szükséges készleteket. Ugyanakkor a szerzők a termékenység, az egészséges táplálkozással és a környezettel való törődés ötvözetéből a modern kertész ideális kézikönyvét alkották meg a mának - legyen szó kicsiben gazdálkodó vagy piacra termelő kertészről. A könyv borítóját Döbröntei Zoltán gyönyörű festményének részlete ékesíti. Puha kötés 148 oldal
ÜLTESS KERTET és LÉGY ÖNELLÁTÓ a Pfeiffer sorozat 6. kötete, öt illusztrációval és egy kerttervvel Ez a kertészeti munka, mely több mint ötven évvel ezelőtt jelent, ma aktuálisabb, mint valaha. A biodinamikus gazdálkodás két úttörője, Ehrenfried Pfeiffer és Erika Riese által írott mű sok olyan, küzdelmesen megszerzett igazságot tartalmaz amelyek szeretetteljes, gyakorlati tapasztalásból és mély megismerésből születtek. ilyen bölcsességhez nehéz bárhol is hozzájutni, és ritkán hozzáférhető nyomtatásban. A műből kiviláglik a szerző törődése a környezettel és az egészséges táplálkozással, ugyanakkor egy valóban bőven termő kert megteremtése iránti törekvésük is. Akkor írták a könyvet, amikor az ún. "victory garden" mozgalom volt kibontakozóban a II. világháború idején. ( A "victory garden" kifejezés az I. és II. világháború alatt a díszkertek, parkok stb. zöldségfélékkel történő beültetésére indult mozgalmat jelentette.) A kicsiny, termékeny kertek plusz élelmiszert biztosítottak minden háztartás számára, és meghagyták a háborús erőfeszítésekhez szükséges készleteket. Ugyanakkor a szerzők a termékenység, az egészséges táplálkozással és a környezettel való törődés ötvözetéből a modern kertész ideális kézikönyvét alkották meg a mának - legyen szó kicsiben gazdálkodó vagy piacra termelő kertészről. A könyv borítóját Döbröntei Zoltán gyönyörű festményének részlete ékesíti. Puha kötés 148 oldal
Ez a kis könyv nem tehet többet, mint hogy szép és igaz történeteivel lelkileg hozza közel a gyerekekhez a méhek világát, s ezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy száz év múlva is életünk részei maradjanak a méhek s az általuk adott egészséges, éltető méz. Könyvünk főhőse Konrád, minden lehetőséget megragad, hogy nagyapja mellett megismerje, és télen-nyáron részt vegyen a méhészkedésben. Izgalommal tapasztalja, hogyan él a méhcsalád: megtanulja mikor, és miért csípnek a méhek, hogy egyetlen mézcseppben egy virágoskertnyi nektár van, s hogy kik is azok a herék, megfigyelheti hogyan születik, és mikor repül ki a méhkirálynő.- s amit a legtöbben nem tudnak, hogy a méhek is tartanak esküvőt. Jakob Streit 1944-ben írott könyve magyar nyersfordításban évtizedekkel ezelőtt, bekerült a hazai Waldorf -oktatásba, de most kerül először nyomtatásba. Az elevek képek, a történetek, a jó értelembe vett " régimódi" stílusa, Nagyapa bensőséges, jókedélyű magyarázatai olyan szívet-lelket melengető, idilli hangulatot teremtenek, amely a gyönyörködésen túl, ahhoz is bízvást hozzájárulhat, hogy a gyermekek figyelmét ráirányítsa a méhek, sürgető védelmére szoruló, különleges lényére. Jakob Streit Méheskönyvének nyersfordítása közel húsz éven át, belső használatra alkalmas formában, Waldorf-iskolák kézikönyvtárának polcain volt fellelhető. Sok osztálytanító tartott ezekre a történetekre alapozva, 2. osztály végén ún. Méhecske-epochát – a gyerekek nagy gyönyörűségére.
Egy szép koratavaszi napon, a deszkarésen át beszüremlő napfény melegében megszületik Napsugár, a kis méh, aki még semmit nem tud arról, mennyi izgalmas és boldogító kaland vár rá… Míg a népszerű Méheskönyv történetei által az emberek szemével tekinthettünk bele a méhek világába, most – lássunk csodát! – a méhek szemével láthatjuk a világot. Kiderül, hogyan zajlik az élet a kaptárban, miféle veszélyek leselkednek rájuk a szabadban; sőt az is, hogy milyennek látnak a méhek minket, embereket. És persze ahány méhecske, annyi kis lélek: serények és lusták, izgágák és bölcsek, gorombák és szívélyesek, de legfőképp hősiesek. S van még valami, amiben tökéletesen megegyeznek. Ez az, amely előhívhat egy kérdést az olvasó szívében: Van-e a világon bármi, amit mi, emberek hasonló egyet akarással tudnánk odaadón szeretni, mint ahogy a méhek ölelik körül királynőjüket? A történeteket ezúttal is Kemény Márton János szemet gyönyörködtető illusztrációi kísérik.
Volt egyszer egy aprócska gyökérmanó. Tatatukknak hívták. Sokat volt egyedül, és kevés törpebarátra lelt, mert szégyenlős volt. Tavasszal és nyáron hosszasan húzkodta a földalatti gyökereket, hogy a növények és fák jól megnőjenek. Aztán beköszöntött az ősz, kevesebb lett a munka. Tatatukk megkérdezte hát a Gyökérmestert: – Megengeded, hogy vándoroljak ma egy kicsit, és bekukkantsak a földalatti üregekbe? Tatatukk nem is sejti, ezzel a kérdéssel micsoda kalandokba keveri magát, mekkora kincsre lel, és milyen hatalomra tesz szert a rakoncátlan koboldok fölött. Hat éves kor felett, felolvasásra ajánlott. Kiadja: Ita Wegman Alapítvány Illusztrálta: Kemény Márton János
Eligazít a termékek és címkék útvesztőjében, segít a zöldebb otthon, babaszoba és babakelengye előkészítésében, és beavat a természetes babaápolás rejtelmeibe. Útmutatót kínál az egészséges táplálkozáshoz, valamint ötleteket ad a stressz- és kacatmentes ünnepi készülődéshez. Szerző: Nagy Réka Származás: Magyarország Amikor megfogalmazódik a gondolat, hogy jöhet a baba, a leendő szülők sok esetben szemléletváltáson mennek keresztül. Igyekeznek környezettudatosabb életmódot kialakítani, hiszen felelőssé válnak nemcsak a születendő gyermekükért, hanem a környezetért is, amelyben élni fog. Az Ökobaba ehhez az úthoz, ehhez a változáshoz igyekszik segítséget nyújtani: környezetbarát tippeket ad a babaváráshoz, a baba gondozásához és az ökotudatos gondolkodás elsajátításához a családban. Eligazít a termékek és címkék útvesztőjében, segít a zöldebb otthon, babaszoba és babakelengye előkészítésében, és beavat a természetes babaápolás rejtelmeibe. Útmutatót kínál az egészséges táplálkozáshoz, valamint ötleteket ad a stressz- és kacatmentes ünnepi készülődéshez. „Sehol nem lenne ez a könyv, ha nem lenne kiért és miért hajnalig bújni a netet, számtalan ellentmondó véleményt százszor újra meg újra elolvasni úgy, hogy közben ez az alaposság ne forduljon ellenünk, ne mérgezze a hétköznapjainkat. Hogy ne félelem legyen mögötte, hanem szeretet. Én így szeretek. Hogy azokra, akik fontosak nekem, megpróbálok vigyázni anélkül, hogy belebolondulnék abba, hogy úgysem tudok rájuk vigyázni. A picik mintát követnek. Hiszek abban, ha most a piac hangulatát szeretik meg, ha látják, hogy finom dolgokat hamar meg lehet főzni a konyhában, ha azzal játszunk, hogy vajon melyik zöld levél a bazsalikom és melyik a petrezselyem, ha igyekszünk egy adalékoktól, kemikáliáktól és felesleges tárgyaktól mentes életet kialakítani, akkor ezt fogják tovább vinni majd később a saját életükben. Mert nekik ez a természetes.” Nagy Réka A népszerű Ökoanyu blog és könyv szerzője könyvében olyan témaköröket jár körbe, mint a természetes babavárás vagy a bababarát lakás kialakításának módjai; de foglalkozik a babaápolással és babajátékokkal, a kicsik helyes táplálkozásával és számos, nem kevésbé fontos kérdéssel. A könyv olvasásakor rájövünk, hogy a manapság sokat hallott „fenntartható” életmódot, meg lehet élni a hétköznapok szintjén szülőként is, bízva abban, hogy ezzel mi magunk is pozitívan befolyásolhatjuk gyermekeink jövőjét.
