Paul Emberson A klónozásról és az elveszett hierarchiáról „A XX. században az emberiség megtanulta hogyan lehet az anyagot átalakítani – atomi részecskékkel történő bombázás révén – egyik elemből egy másik elemmé. A század során így nagymértékben befolyásoltuk az ásványvilágot. A legújabb események azt mutatják, hogy a XXI. században megtörténnek az első lépések az élővilág átalakítására, amivel megkezdődik az életfolyamatok fölötti ellenőrzés megszerzése… Amikor megpillantjuk a szaporodás emelkedett, kozmikus aspektusát, amelyet megkíséreltem vázolni Önöknek a mai napon, és gondolatainkat a géntechnológia felé fordítjuk, meg kell állapítanunk, hogy az ember mily vakon babrál valamivel, amelynek a megértését csak az igaz szellemtudomány útján lehet megkezdeni… Meg kell értenünk, hogyan inkarnálódik az emberi lélek, és mi történik valójában, amikor a fizikai test kialakul az apa és az anya egyesüléséből származó öröklési folyamatból, és hogy milyen változásokat eredményez a megtermékenyítésbe és az embrionális fejlődésbe beavatkozó technológia. Mindezt világosan kell látnunk ahhoz, hogy felmérhessük a klónozás és a génsebészeti eljárások hatását az elementáris világra… Dolly számos okból fontos volt, ahogy azt már említettem. Az egyik ok, hogy Dolly anyja egy skót feketefejű juh volt, anyja pedig egy hatéves finn dorset juh. Nem, kedves barátaim, ez itt nem tévedés. Dollynak két anyja volt. Nem volt apja. És ha emberi lénynél alkalmazzák ezt a technikát, akkor lehetségessé válik, hogy klónokat állítsanak elő apa nélkül. A férfiak feleslegessé válhatnak…”
G. Ekler Ágnes A Waldorf-pedagógia és a korproblémák „Abban a nem mindennapi helyzetben vagyok, hogy osztálytanító lehetek egy Waldorf-iskolában. Abban a hitben élek, hogy ez egy kivételes helyzet. Abban a kegyben van részem, hogy minden áldott napom valódi élményeket ad. Abban reménykedem, hogy a valóságot tudom megérinteni a majdan felnövő gyerekek révén.” Ezekkel a szavakkal kezdi írását egy szombathelyi osztálytanító, aki a továbbiakban számos kérdést vet fel, melyek segíthetik, hogy nagyobb rálátással és biztonsággal álljunk benne azokban a folyamatokban, amelyek a Waldorf-iskolával való kapcsolatunk révén kerültek előtérbe. Ajánlott pedagógusoknak és szülőknek.
Gerbert Grohmann évtizedekig tanított Waldorf iskolákban, közben mindvégig tanulmányozva Rudolf Steiner növénytanra és állattanra vonatkozó kijelentéseit, utalásait. Könyvében ezekről a tapasztalatairól ad számot. Hosszú pályája során olyan összefüggésekre derített fényt, melyek Steiner utalásainak felületes olvasásakor könnyen elsikkadhatnak - melyek nélkül azonban nem lehet igazából művelni azt a nevelésművészetet, ami nem csupán módszer, hanem az ember- és világfejlődés összefüggéseinek ismeretében a gyerekekkel végzett munka során megszülető eleven művészet.
Tölts egy kalandos napot Mókus Mesivel, és ismerd meg az erdő lakóit! A kedves mesén kívül 5 szépen illusztrált kis kirakó és az alattuk rejtőző kérdések gondoskodnak a gyerekek szórakoztatásáról és játékos készségfejlesztéséről. Az 5 kirakó egy nagy képpé illeszthető össze! Származás: Magyarország
Hogyan gazdálkodjunk növényeinkkel vegyszerek nélkül? Szükségesek-e a vegyszerek a növényvédelemhez? Mi az a permakultúra? Baji Béla sok hasonló kérdésre ad választ, melyeket gyakorlati tapasztalatokkal is alátámaszt. II. kötet - kiegészítő kiadvány, a szerző legfrissebb tapasztaltatai, az idő közben felmerült szakmai problémák, és megoldásaik egy új kötetben Alcíme: "Az önellátó gazdálkodás kérdései" I rész: Melyiket válasszam? Kézi szerszámok vásárlása, használata, és karbantartása. Melyiket válasszam? Kéziszerszámok vásárlása, előkészítése a használatra, és karbantartása. II rész: Az elmúlt évek tanulságai a tanyámon. Ismét az erdőkertről, vagyis nálunk miért megy minden olyan nehezen? GeoffLawton nyomán: Hogyan teremnek zöldségnövények árnyékban? Amiben kételkedem, abból, amit a permakultúra szakirodalom állít. Fejlemények a tavaim körül. III rész: Szakmai problémák, és megoldások: Permetszerek - frissítve ’16. A meggy, és a kajszi moníliás betegségéről. A kerti öntözés eszközei. Egy véka mogyoró:Élelemtermő fák, cserjék problémái Magyarországon, és egy lehetséges megoldás. A szőlő „lelkivilágáról”: Az európai szőlőfajták, a direkttermő szőlők, és a rezisztensek. A „vadvirágokról”: Környeztünk változatosabbá tétele vadon élő fajokkal. A nagy farontó lepke kátétele, annak mérséklése, és gyógyítása. Mit tehetünk a talajok jobb nyomelem ellátottsága érdekében? Zöldség vetőmag kínálat. - Frissítve 2017. február. IV. rész: Évek múlva… Bátor vidéki újrakezdők beszámolói a leköltözés utáni tapasztalataikról. V rész: Mit hoz a jövő? Gondolataim, találgatásaim az Emberiség, és a Természet jövőjét illetően. VI. rész: Kisebb-nagyobb ötletek A cserépcsapda. A csipkebogyó feldolgozása. A dupla hurok: Különféle tárgyak összeerősítése, javítása dróttal. A fészekcsésze: Madarak fészkelésének megkönnyítése cserjéken. A mogyorótörés fortélyai. A szijács, és a geszt, avagy meddig tart egy akácoszlop? Bambusz nyelet a fókának! Tönkrement felmosórongy-nyél pótlása bambuszrúddal, és annak termesztése. Fák megharisnyázása: Egy kegyetlen, de könnyű módszer nemkívánatos fák elpusztítására. Így kell meztelen csigát fogni! Struccfészek, és szarkafészek: Fák telepítése magról, végleges helyre száraz homokbuckán. Útvesztők a tanyán: Hívatlan látogatók tájékozódásának megnehezítése. VII rész: Gyakori kérdések: Mekkora terület szükséges egy család önellátásához? Mit kezdjek a diólevéllel? Beletehetem-e a komposztba? A mulcsozásról Mit kezdjünk a fahamuval? A fenyőtű elsavanyítja-e a talajt? El tudom-e savanyítani a talajt fenyőtűvel? Miért sárgul a növényem? Mit csináljak, ha meszes a talajom? Fák, cserjék, évelő lágyszárúak magvainak rétegezése. Mit, mire oltsak? Az oltóvesszők tárolása. Fák védelme vadkár ellen. Növények „intenzív osztályon”: Rossz időpontban, kevés gyökérrel kiszedett növények gondozása.
A gyerekek gyakran hallhatnak olyan dolgokról, amelyeknek jelentése és az életükre gyakorolt hatása ismeretlen számukra. A Beszélgessünk róla! sorozat kötetei segítenek a világ történéseinek közös értelmezésében és aggodalmaik eloszlatásában. 8 éves kortól. Szerzők: Louise Spilsbury, Hanane Kai Származás: Magyarország HULLADÉK – SZENNYEZÉS – KLÍMAVÁLSÁG Gondoskodnunk kell a bolygónkról, ahogy ő gondoskodik rólunk. Ha mindannyian megtesszük a kis lépéseket és apró változtatásokat a Föld védelme érdekében, az végül meghozza a kívánt eredményt. Tartalomjegyzék: Bolygónk, a Föld Romló életkörülmények Környezetszennyezés Globális felmelegedés Mindenből túl sok Veszélyeztetett erdők A hulladék világa Emberi összefogás A hulladékmennyiség csökkentése Újrafelhasználás Újrahasznosítás Kevesebb áram, kevesebb üzemanyag Lehetőségeink kihasználása Beszélgessünk róla! Fogalomtár Tárgymutató
Ez a kiadvány a svédországi Yitterjarnában végzett hosszú távú kutatások néhány eredményét mutatja be, Jens Otto kutatásaival együtt, amelyet a Dániában található Biodynamiskná Forskningsforening-nél ( Biodinamikus KUtaási Egyesület) végzett el. A kutatás azt vizsgálta, hogy a trágyázás különbőző formái és a biodinamikus preparátumok alklamazása hogyan befolyásolja a talaj termékenységét, és a termés minőséget. A jó minőségű élelemhez való hozzáférés a legalapvetőbb jogaink közé tartozik csakúgy, mint egészségünk és a föld egészsége. Az emberiség, a talaj és a bolygó jóléte összefüggnek egymással. Ez azösszefüggés a talajnál kezdődik és az emésztésünknél végződik. A biodinamikus mezőgazdaság célja ízletes és. élettel teli élelmiszerek előállítása, amelyek tartlamazzák azon tápanyagokat, amelyek szükségesek szervezetünk egészéges működéséhez. A füzet útmutató a Svédországban és Dániában végzett különféle kisérletek eredményeihez, bemutatva a biodinamikus mezőgazdaság által kínált értéktöbbletet. Megjelent: a Biodinamikus Közhasznú Egyesület gondozásában Terjedelem: 8 oldal ( A/4 ) színes kiadvány.
A kiadvány részletesen foglalkozik az ökorendeletnek a talaj termékenységének, biológiai aktivitásának fenntartását szabályozó előírásaival, a talajjavításban engedélyezett anyagokkal, különös hangsúllyal a hazánkban bányászott és forgalmazott kőzetekkel, ásványokkal – pl. alginit, zeolit, agyagásványok (bentonit, kaolinit, illit), vulkáni kőzetporokkal (bazalt, perlit, diatomit, mészkő, dolomit, tőzeg) –, ezek alkalmazásának módozataival, dózisával, hatásával.
A biokertben kalandos és varázslatos az élet. Ihletet ad a mesélésre, így születtek ezek a történetek is, melyeket Biomama az unokáinak írt. Vezesd be te is a gyerekeket ebbe a világba, melyben belekóstolhatnak a biokertek izgalmas rejtélyeibe! A könyv szerzője Muntyán Istvánné, a Biokultúra Egyesület kiemelkedő személyisége, aki sokszínű munkájával viszi előre az ökológiai gazdálkodás ügyét.
Környezetvédelmi mesék és játékok gyermekeknek. Bolba mesék című környezetvédelmi könyvsorozat első része a víz témakörét járja körbe, a 6-9 éves korosztálynak és szüleiknek ajánljuk. Írta: Exner Nika, Binges Viki és Virág Annamária Hisszük, hogy minden kisgyerek szereti a kedves kis állatokat, illatozó növényeket, susogó fákat, és imád pancsolni a tiszta kék vízben. Ezzel mi is így vagyunk, és úgy gondoltuk, örömmel vesznek a kezükbe olyan könyvet, ahol mesés, játékos formában ismerkedhetnek meg a környezetünk és a természet titkaival, és védelmének egy-egy fontos részletével. Kalandos utazásra hívjuk most őket a víz világába, olvassák, forgassák, játsszák, használják, rajzoljanak, okosodjanak és építsék a zöld jövőt. Miért nagyobb kincs a víz, mint egy gyémántokkal kirakott korona? Hogyan vigyázhatunk erre a kincsre, ha már ládába, biza’, nem zárhatjuk? Hogyan őrködhetünk az élővilág felett azzal, hogy a kincsünkre vigyázunk? Bolba most elmeséli… Bolba mesekönyve a Vízről Meggyőződésünk, hogy a legkomolyabb témákkal a lehető legkorábban kell elkezdeni foglalkozni. A gyerekek fogékonysága lenyűgöző. Kíváncsiságuk és befogadó készségük határtalan. Ezt az életkort kell megragadni arra, hogy érzékennyé és felelőssé tegyük őket. Ehhez szükséges azoknak az összefüggéseknek az ismerete, amelyek az ember viselkedése és a környezet állapota között fennállnak. A gyermekek kötődése a természethez és a világegyetemhez aszerint alakul, ahogy a nevelési kereteik ezt beszabályozzák. Ha nem kapnak korlátot, és a természet erőforrásait végtelen mennyiségben kiaknázhatónak tartják, a természet rohamos degradálódásához járulnak hozzá. Ha bizonyos összefüggések ismeretében képet kapnak arról, hogy hogyan lehet valamit jól és rosszul csinálni, akkor segítséget kapnak ahhoz, hogy a környezettel való harmóniájukat megtalálják. Mit találsz benne? A könyvet öt részre tagoltuk. Az első három részben a gyermekeket szólítjuk meg komplex, az életkoruknak megfelelő formában: Az igazi kincs Boronkai Borzas Bolba, a bölcs bagolyanyó tanmeséje Klasszikus mese Lórándról, a juhászról, aki szembesül azzal, micsoda kincs a víz. Tudod-e? Hallotad-e? Láttad-e? Ismered-e? – Utazás a víz körül Érdekességek, ismeretek a víz témakörében Rendkívüli hangsúlyt fektettünk arra, hogy sok illusztrációval, a 6-9 éves korosztály számára érthető, szemléltető módon meséljünk arról, mi a szerepe a víznek a természetben, miért és hogyan kell körültekintően eljárnunk életünk során, hogy megőrizzük ezt az értéket. Szórakoztató vizes kalandok Játékok, egyszerű, otthon kipróbálható kísérletek, foglalkoztató Úgy gondoljuk, minél több eszközzel dolgozunk fel egy-egy témakört, annál több információt adhatunk át nekik tartósan. Mi lehetne erre a megfelelőbb eszköz, mint a csendes játék és a szülőkkel közös kísérletezés? “Csináljatok” otthon esőt, “színezzetek” virágot, rajzoljatok, keressetek, gondolkodjatok! Az utolsó két részt kifejezetten a szülők figyelmébe ajánljuk. Hisszük, hogy a gyerekekhez a szülői példán keresztül lehet igazán eljutni: amit otthon látnak, viszik tovább magukkal. Legyen ez jó példa, legyen a környezetvédelem és a természet szeretete a mindennapjaink szerves része, amelybe a jövő generációja “belenő”. “Tudatmódosító Zöldségek” – zöld praktikák otthonunkban Ebben a részben igyekeztünk felsorolni azokat az alapvető és egyszerű otthoni megoldásokat, amellyel – első lépésként – egy hétköznapi háztartásban is rengeteget tehetünk az élő környezet védelmében, legyen szó a vízfogyasztásról, vízpazarlásról, vízszennyezésről. Bolba programajánlója Ebben az utolsó fejezetben víz közeli családi programokat gyűjtöttünk csokorba, hogy az együtt töltött értékes idő vidáman, a szabadban, sok nevetéssel teljen. VÉGRE egy mesekönyv, amiért nem vágtak ki fákat, mert ÚJRAPAPÍRON kerülnek nyomtatásba!
Frits H. Julius: A fenomenológiai kémia alapjai „Az ember nem a kozmikus fejlődés véletlen mellékterméke, hanem a teremtés egészének középpontjában áll. Csak az ember kutatása által lebbenthetjük fel a fátylat a teremtés értelméről. Ha ezt az általános szabályt a kémia területére alkalmazzuk, az a következőket eredményezi: azokat a jelenségeket, melyek az anyagok kölcsönhatása során jönnek létre, illetve azokat a törvényeket, melyeknek engedelmeskednek, csak akkor ragadhatjuk mag valódi mélységükben, ha összefüggésbe hozzuk őket az emberben zajló életfolyamatokkal. Ennek belátása nemcsak a kémia mint szakterület, hanem a kémiát tanító tanár számára is óriási jelentőséggel bír. Hiszen csak akkor várhat el igazi érdeklődést tanítványaitól, ha tárgya a legszorosabban összefügg az ember lényével...” A tartalom: Előszó Bevezetés (Wolfgang Schad) Alapvető adalékok a kémiatanítás módszertanához Tanítás a 7. osztályban (tűz,só,víz,fémek) Tanítás a 8. osztályban (cukor, keményítő,fehérje,zsírok,olajok) Tanítás a 9. osztályban (szén-dioxid-asszimiláció, alkohol, keményítő, növényi savak,cellulóz,zsírok és zsírsavak)
Gálik Margit: Séta az állatparkban versek, kifestővel A kötet verses bemutató a Nyíregyházi Állatpark állatairól. Egy versrészlet a könyvből: A fóka Vidáman indul a fóka móka, Saját nyelvükön köszöntenek, Meglepve ujjong mind, aki hallja, Hogyan beszél két fókagyerek.
