Manfred Klett 1933-ban született. Mezőgazdasági egyetemi tanulmányokat Hohenheimben folytatott, majd Darmstadtban a „Biodinamikus kutatókör”-ben a tápanyaggazdálkodás és az élelmiszerek minőségének összefüggését tanulmányozta. 1968-ban a Farnkfurt melletti Dottenfelderhofban - 4 másik családdal együttesen - megalapította az első biodinamikus mezőgazdasági közösséget. 1974-ben társalapítója a Dottenfelderhof mezőgazdasági iskolának. 1980-ra a Dottenfelderhof mezőgazdasági közösség egy kísérletté fejlődött, amelyben az üzem szellemiségét jogi és gazdasági szempontból is képes megnyitni a társadalmi környezet irányába. Számos fiatal tanulót ismertetett meg a biodinamikus mezőgazdálkodás lényegiségével, amelyben ő 20 évig gazdálkodott és oktatott. 1987 és 2001 között a Goetheanum Mezőgazdasági Szekciójának vezetője ( Dornach-Svájc ). Az „Alapelvek a biodinamikus permetező és komposztoltó preparátumok használatához” mélyreható, évtizedes tapasztalati és megismerési elemzése a Rudolf Steiner 1924-es koberwitzi előadásain alapuló mezőgazdasági gyakorlatnak.
Önellátás és túlélés - A párhuzamos társadalom kezdetei a Hangya Szövetkezetben -Almási Balogh Elemér A könyv különösen érdekes annak fényében, hogy a közelmúltban a Hangya-programra emlékeztető kezdeményezés indult el Magyarországon, amely már országos szervezet, ez pedig a bevásárló közösségek hálózata, az úgynevezett kosárközösségek láncolata. A „Hangya” Szövetkezetnek a két világháború közötti időszakban döbbenetesen nagy, 700 000-es termelői tagsága volt, a 100%-ban magyar összefogásnak rengeteg gyár és feldolgozó üzem került a tulajdonába, ahol tízezrek dolgoztak. Ez a patrióta gazdaságra épülő szövetkezeti rendszer megmentette az országot a totális összeomlástól. Az egykori „Hangya” szövetkezeti csodának nemcsak a példátlan összefogás állt a hátterében, hanem egy olyan személyiség, mint Almási-Balogh Elemér (1871–1938), aki lényegében haláláig, 40 éven keresztül vezetőként „kormányozta a „Hangya” egyre nagyobb flottáját a viharos tengeren, a kalózok és a kalmártőke sziklái között is.” Minden idők egyik legjelentősebb magyar közgazdászaként olyan szemlélettel irányította ezt a hazai erőteret, amely a szeretetre és az erkölcsre épült. Emlékezései semmit nem vesztettek aktualitásukból, a problémák és a nehézségek most is ugyanazok, sőt súlyosabbak, így még nagyobb jelentősége van elődeink tapasztalatainak... Jelen ismereteink fényében elemezzük, okulva belőle! Károlyi Sándor gróf 1898-ban egy olyan kezdeményezést indított el, mely egyedülálló a magyar gazdaságtörténetben: saját pénzéből közcélra létrehozta a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetet, közismertebb nevén a Hangya Szövetkezetet. A legfontosabb cél: önellátás és túlélés a magyar termékek termelési, értékesítési és fogyasztási láncolatának megteremésével. Leegyszerűsítve: segíteni a hazai termelőket és összekapcsolni őket a fogyasztókkal. A két világháború közötti időszakban a szövetkezetnek döbbenetesen nagy, 700 000-es termelői tagsága volt, a 100%-ban magyar összefogásnak rengeteg gyár és feldolgozó üzem került a tulajdonába, ahol tízezrek dolgoztak. Saját bankot, egészségbiztosítási pénztárat és egészségügyi rendszert hoztak létre maguknak. A gazdasági tevékenységet folytató társaság bámulatos módon élte túl a különböző gazdasági válságokat, mindegyikből megerősödve került ki, és nem túlzás azt állítani, hogy ez a patrióta gazdaságra épülő szövetkezeti rendszer megmentette az országot a totális összeomlástól. Az egykori Hangya szövetkezeti csodának nemcsak a példátlan összefogás állt a hátterében, hanem egy olyan személyiség, mint Almási-Balogh Elemér (1871–1938), aki lényegében haláláig, 40 éven keresztül vezetőként kormányozta a Hangya egyre nagyobb flottáját a viharos tengeren, a kalózok és a kalmártőke sziklái között is. Minden idők egyik legjelentősebb magyar közgazdászaként olyan szemlélettel irányította ezt a hazai erőteret, amely a szeretetre és az erkölcsre épült. Almási-Balogh Elemér néhány hónappal a halála előtt kezdte el visszaemlékezéseit megírni azzal a céllal, hogy a túlélés szempontjából kulcsfontosságú önellátás minden általa megélt tapasztalatát átadja az utókornak. Könyvének 1938-as megjelenését sajnos már nem élte meg. Emlékezései viszont semmit nem vesztettek aktualitásukból, a problémák és a nehézségek most is ugyanazok, sőt súlyosabbak, így még nagyobb jelentősége van elődeink tapasztalatainak.
A gyerekek gyakran hallhatnak olyan dolgokról, amelyeknek jelentése és az életükre gyakorolt hatása ismeretlen számukra. A Beszélgessünk róla! sorozat kötetei segítenek a világ történéseinek közös értelmezésében és aggodalmaik eloszlatásában. 8 éves kortól. Szerzők: Louise Spilsbury, Hanane Kai Származás: Magyarország HULLADÉK – SZENNYEZÉS – KLÍMAVÁLSÁG Gondoskodnunk kell a bolygónkról, ahogy ő gondoskodik rólunk. Ha mindannyian megtesszük a kis lépéseket és apró változtatásokat a Föld védelme érdekében, az végül meghozza a kívánt eredményt. Tartalomjegyzék: Bolygónk, a Föld Romló életkörülmények Környezetszennyezés Globális felmelegedés Mindenből túl sok Veszélyeztetett erdők A hulladék világa Emberi összefogás A hulladékmennyiség csökkentése Újrafelhasználás Újrahasznosítás Kevesebb áram, kevesebb üzemanyag Lehetőségeink kihasználása Beszélgessünk róla! Fogalomtár Tárgymutató
Ez a kiadvány a svédországi Yitterjarnában végzett hosszú távú kutatások néhány eredményét mutatja be, Jens Otto kutatásaival együtt, amelyet a Dániában található Biodynamiskná Forskningsforening-nél ( Biodinamikus KUtaási Egyesület) végzett el. A kutatás azt vizsgálta, hogy a trágyázás különbőző formái és a biodinamikus preparátumok alklamazása hogyan befolyásolja a talaj termékenységét, és a termés minőséget. A jó minőségű élelemhez való hozzáférés a legalapvetőbb jogaink közé tartozik csakúgy, mint egészségünk és a föld egészsége. Az emberiség, a talaj és a bolygó jóléte összefüggnek egymással. Ez azösszefüggés a talajnál kezdődik és az emésztésünknél végződik. A biodinamikus mezőgazdaság célja ízletes és. élettel teli élelmiszerek előállítása, amelyek tartlamazzák azon tápanyagokat, amelyek szükségesek szervezetünk egészéges működéséhez. A füzet útmutató a Svédországban és Dániában végzett különféle kisérletek eredményeihez, bemutatva a biodinamikus mezőgazdaság által kínált értéktöbbletet. Megjelent: a Biodinamikus Közhasznú Egyesület gondozásában Terjedelem: 8 oldal ( A/4 ) színes kiadvány.
A kiadvány részletesen foglalkozik az ökorendeletnek a talaj termékenységének, biológiai aktivitásának fenntartását szabályozó előírásaival, a talajjavításban engedélyezett anyagokkal, különös hangsúllyal a hazánkban bányászott és forgalmazott kőzetekkel, ásványokkal – pl. alginit, zeolit, agyagásványok (bentonit, kaolinit, illit), vulkáni kőzetporokkal (bazalt, perlit, diatomit, mészkő, dolomit, tőzeg) –, ezek alkalmazásának módozataival, dózisával, hatásával.
A biokertben kalandos és varázslatos az élet. Ihletet ad a mesélésre, így születtek ezek a történetek is, melyeket Biomama az unokáinak írt. Vezesd be te is a gyerekeket ebbe a világba, melyben belekóstolhatnak a biokertek izgalmas rejtélyeibe! A könyv szerzője Muntyán Istvánné, a Biokultúra Egyesület kiemelkedő személyisége, aki sokszínű munkájával viszi előre az ökológiai gazdálkodás ügyét.
"Régi – új könnyen termeszthető, szárazságtűrő, ugyanakkor tápértékben magas, kiskertekben is termelhető gabonákat mutatok be, többek között a kölest, csupasz zabot. Kertlátogatóim kifejezett kérésére szántam egy fejezetet a konyhai praktikáimnak, amelyek segítségével gyorsan és egyszerűen tudsz majd főzni Te is és még a családnak is fog ízleni – minden próbán átment amit leírtam. Hidd el, több is megterem és még az egészségedet is szolgálja! " Szerző: Krumpach Erzsébet
Környezettudatos tippek, ötletek és húsmentes receptek Szerző: Nagy Réka Származás: Magyarország Egyesével csomagolt füge, paradicsom tálcán, egy fürt spanyol szőlő műanyag dobozkában. Elképesztő mennyiségű szemetet hurcolunk haza csomagolóanyag formájában, és számos olyan tárgyat veszünk meg, amit sosem fogunk használni. Ökoanyu ezúttal is fontos problémákra világít rá, fáradhatatlanul kutatja fel az újabb trendeket, jár a teflon, a pálmaolajat tartalmazó pattogatott kukorica rejtélyének nyomában és beszámol a reményteli tendenciákról. Rengeteg apró trükköt, ötletet kapunk alapkonyhánk felszerelésére, a kamra és a hűtőszekrény optimális kialakítására, a biztonságos élelmiszerek beszerzésére – figyelembe véve a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat. És hát a könyv húsmentes ételei! Egyszerű, de pont ezért nagyszerű levesek, főételek, könnyű tavaszi saláták, ínycsiklandó kencék és krémek, nyalánkságok és frissítő italok sorakoznak - a szerző bájos „szösszeneteivel” fűszerezve –, melyekből hiányzik a hús és még sincs egy percig sem hiányérzetünk.
Eligazít a termékek és címkék útvesztőjében, segít a zöldebb otthon, babaszoba és babakelengye előkészítésében, és beavat a természetes babaápolás rejtelmeibe. Útmutatót kínál az egészséges táplálkozáshoz, valamint ötleteket ad a stressz- és kacatmentes ünnepi készülődéshez. Szerző: Nagy Réka Származás: Magyarország Amikor megfogalmazódik a gondolat, hogy jöhet a baba, a leendő szülők sok esetben szemléletváltáson mennek keresztül. Igyekeznek környezettudatosabb életmódot kialakítani, hiszen felelőssé válnak nemcsak a születendő gyermekükért, hanem a környezetért is, amelyben élni fog. Az Ökobaba ehhez az úthoz, ehhez a változáshoz igyekszik segítséget nyújtani: környezetbarát tippeket ad a babaváráshoz, a baba gondozásához és az ökotudatos gondolkodás elsajátításához a családban. Eligazít a termékek és címkék útvesztőjében, segít a zöldebb otthon, babaszoba és babakelengye előkészítésében, és beavat a természetes babaápolás rejtelmeibe. Útmutatót kínál az egészséges táplálkozáshoz, valamint ötleteket ad a stressz- és kacatmentes ünnepi készülődéshez. „Sehol nem lenne ez a könyv, ha nem lenne kiért és miért hajnalig bújni a netet, számtalan ellentmondó véleményt százszor újra meg újra elolvasni úgy, hogy közben ez az alaposság ne forduljon ellenünk, ne mérgezze a hétköznapjainkat. Hogy ne félelem legyen mögötte, hanem szeretet. Én így szeretek. Hogy azokra, akik fontosak nekem, megpróbálok vigyázni anélkül, hogy belebolondulnék abba, hogy úgysem tudok rájuk vigyázni. A picik mintát követnek. Hiszek abban, ha most a piac hangulatát szeretik meg, ha látják, hogy finom dolgokat hamar meg lehet főzni a konyhában, ha azzal játszunk, hogy vajon melyik zöld levél a bazsalikom és melyik a petrezselyem, ha igyekszünk egy adalékoktól, kemikáliáktól és felesleges tárgyaktól mentes életet kialakítani, akkor ezt fogják tovább vinni majd később a saját életükben. Mert nekik ez a természetes.” Nagy Réka A népszerű Ökoanyu blog és könyv szerzője könyvében olyan témaköröket jár körbe, mint a természetes babavárás vagy a bababarát lakás kialakításának módjai; de foglalkozik a babaápolással és babajátékokkal, a kicsik helyes táplálkozásával és számos, nem kevésbé fontos kérdéssel. A könyv olvasásakor rájövünk, hogy a manapság sokat hallott „fenntartható” életmódot, meg lehet élni a hétköznapok szintjén szülőként is, bízva abban, hogy ezzel mi magunk is pozitívan befolyásolhatjuk gyermekeink jövőjét.
A népviseletes kártyajáték második csomagja, újabb 16 viseletpárral, Fekete Péterként a Cifraszűrös juhásszal, egy nagyobb Kárpát-medence térképpel. A játékkal nemcsak Fekete Pétert vagy memóriát lehet játszani, hanem egy területfoglalásos stratégiai játékot is. Ehhez szükséges 60 db jelölö tárgy pl. apró gombok, babszem, kis kavicsok beszerzése amelyek térképen jelölik, hogy melyik terület a sajátunk. Cél minél nagyobb egybefüggő terület megszerzése. A játékszabályban le van írva, hogy melyik települések, melyik nagyobb területhez tartoznak. A játék során a játékos dönti el, hogy a kezében levő kártyák alapján mely területet kezdi el gyűjteni. Ha megszerzi a viseletpárt, akkor ráteheti a gombját a település helyére a térképen. Mindkét kártyajáték települései rajta vannak a térképen, ezért akár mindkét kártyajátékkal lehet játszani a területfoglalást. Ekkor egy izgalmasabb, időben tovább tartó játékot játszhatunk, és észrevétlenül megtanuljuk a települések viseleteit, és elhelyezkedésüket a Kárpát-medencében. A kártyacsomagban található viseletek: Gyimesi csángó, Székely, Györgyfalvi, Mezőségi, Debreceni, Rimóci, Őrhalmi, Boldogi, Korai Kalocsai, Gombosi, Hosszúhetényi, Ormánsági, Buzsáki, Szanyi, Bényi, Zoborvidéki és a Hortobágyi cifraszűrös juhász A Nefeljcs kártyajáték I. csomagjával bővítve még gazdagabb játék bontakozhat ki a 32 pár viselettel.
A színezőbe 20 olyan viseletet válogattunk ki, amelyekben sok szín és minta van és így érdekes színezési lehetőséget nyújt. A színes képek alatt a viselet leírások is találhatók. Azok tanulmányozása teszi lehetővé a a színező végén található keresztrejtvény megfejtését. Méret: A/4 Tartalom: Moldvai csángó férfi-női viselet, Mezőségi női viselet, Györgyfalvi férfi-női viselet, Béni viselet, zoborvidéki nőiviselet, Szanyi férfi viselet, rRmóci férfi és menyasszonyi vagy Mária lány viselet, Őrhalmi női viselet, Bodrogi menyasszonyi viselet, korai Kalocsai férfi, női viselet, Hosszúhetényi női viselet, Buzsáki női viselet, Ormánsági női viselet, Gombosi férfi-női viselet és a híres Cifraszűrös viselet képeit tartalmazza a népviseleti színező. + keresztrejtvény
Felhőt csináló fák, nefelejcsek és hangyakalács A természet számtalan meglepetést rejt: a lombos fák befolyásolják a Föld forgását, a darvak akadályozzák a spanyolországi sonkatermelést, a tűlevelű erdők pedig esőt csinálnak. Peter Wohlleben, A fák titkos élete című sikerkönyv szerzője legújabb kötetében – a tőle megszokott eleven mesélőkedvvel – megannyi érdekes és különös példán keresztül mutatja be, milyen bámulatos kölcsönhatás és összjáték zajlik a növények és az állatok között. Hogyan épül fel a természet hatalmas óraműve, melyben minden „fogaskeréknek” megvan a maga helye és szerepe? És mi történik, ha ez a finoman kiegyensúlyozott rendszer megbillen? Mi a jobb: ha az ember „segíti” a természetet, hogy helyreálljon ez az egyensúly, vagy ellenkezőleg, ha békén hagyja? „Kertünkben nyaranta megszámlálhatatlanul sok nefelejcs virágzik. Kéretlenül benyomulnak a veteményesünkbe is, ahol aztán makacsul megtelepednek. És mivel olyan szépek, többnyire békén hagyjuk őket. A nefelejcs azonban csak azért lehet ilyen sikeres, mert van egy csapat kis szövetségese: a hangyák. A hangyák nem feltétlenül rajonganak a virágokért, legalábbis nem a szépségükért vannak oda. Sokkal inkább az éhség hajtja őket a virágokhoz, amelyek csak akkor válnak érdekessé számukra, amikor magot hoznak. Tudniillik a magok úgy néznek ki, hogy láttukra a hangyáknak összefut a szájukban a nyál. Kívülről ugyanis egy elaioszóma- (magyarul hangyakalács-) réteg borítja őket, amely olyan, mint egy süteménymorzsa. Az apró állatkák a finomságot elrágcsálják, a tulajdonképpeni mag pedig megmarad.”
