BEVEZETÉS A BIODINAMIKÁBA címet kapta, a Pfeiffer életmű-sorozat 10. kötete, amely négy különálló cikk formájában jelent meg a nyilvánosság előtt.
Ehrenfried Pfeiffer mélyrehatóan ismerteti a biodinamika keletkezését, az anyag és szellem elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint a természet és ehhez kapcsolódóan a mezőgazdálkodás 1923-1924-ben már megmutatkozó hanyatlását. Ezek a folyamatok a talaj humusztartalmának, az élelmiszerek tápértékének, a vetőmagok csírázóképességének csökkenésében és a tápláléknövények degenerációjában mutatkoznak meg. Sürgető kérésként fogalmazódott meg a gazdák részéről az az igény:hogyan lehet a kialakult állapoton változtatni?
Erre a választ Rudolf Steiner 1924-ben Koberwitzben nyolc előadásban adta meg azzal, hogy a gazdák kezdjék meg a preparátumok alkalmazásán alapuló gazdálkodást, majd ezek szellemi alapjainak elsajátítását.
Pfeiffer laboratóriumi ismeretei alapján alapvetp vizsgálatokat végzett a preparátumok szubsztanciáit illetően, ezeket feldolgozta, a mennyiségek kérdésében ajánlásokat tett, alapvető elveket adott a humusztartalom megőrzése és növelése érdekében. Nagy fontosságúnak tartotta a gyakorlati alkalmazás kérdését is. Ő maga részt vett saját és mások gazdaságának biodinamikus átállításában, tanfolyamokat és konferenciákat tartott. (... ) Mindaz, amit általa 1961-ben bekövetkezett haláláig a mezőgazdálkodás állapotáról megtudhatunk, jelen körülmények között hatványozottan fennáll.
A mezőgazdálkodásban több mint száz éve ható hanyatló folyamatokhoz hozzájárult:
- a biodinamikus gazdaságok terjedésének lassulása,
- a közoktatásban való oktatásának hiánya
- az egyoldalú materialista szemlélet
- mammut-méretű gazdaságok létrejötte
- a kíméletlen talajművelési módszerek alkalmazása,
- a tápanyag-utánpótlás egyoldalúsága, mely az iparilag előállított , ásványi eredetű NPK- műtrágyák alkalmazására épül,
- a trágya hulladékként való kezelése, vagy bioetanolként való felhasználása,
- néhány növényből álló szegényes vetésforgó alkalmazása,
- a növényfajták egyoldalú, kizárólag a mennyiség növelésére irányuló " nemesítések "
- a terészet rendjébe nem illő növényvédő és gyomirtó szerek,
- valamint a génmódosított vetőmagok alkalmazása, - a mezőgazdasági árképzés,
- a támogatási rendszerek alakulása.
Ezt a világot behálózó globalista féktelen haszonelvűségen alapuló világrend a mezőgazdaság fenntarthatósága ellen hat a természet javainak kifosztásával.
Felvetődik a kérdés, vajon a mai élelmiszereink hogyan hatnak a szervezetünkben és hozzá tudunk-e jutni a valóban táplálló élelmiszerekhez? A kérdésre Pfeiffer e könyvben a következő választ adja. : " Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás erőket szabadít fel az emberben a szellemi tevékenységhez. "
