Könnyen gondozható, nagy, lenyűgözően látványos, pozsgás növény, ami beltéri vagy kültéri tartásra is alkalmas. Az agávé növények lassan növekvő növények, amelyek kevés gondozást igényelnek, feltéve, hogy rengeteg, nagyon erős fényt kapnak. Ezeknek a pozsgás növényeknek vastag, húsos, tüskékkel szegélyezett levelei vannak, amelyek egy hegyes pontban végződnek. A levelek rozetta formában rendeződnek, így alakítva ki a növény törzsét. Az agave növény nedve meglehetősen irritáló, a tüskék és az élesek, kemények és fájdalmasak, ha megszúrnak. Ezeket a növényeket mérgezőnek tekintik, ezért háziállatoktól és gyermekektől távol kell tartani. Fényigény Az agávé növények egész évben nagyon erős fényt igényelnek. Előfordulhat, hogy az agávét otthon vagy irodában különböző helyere kell áthelyezni, mivel az évszakok változásával, a növény nem jut elegendő fényhez. Az erős fény hiánya a növény rothadásához vezethet. Az agávé növényeket meleg időben ki lehet helyezni teraszra vagy akár a kertbe is. Vízigény Ősszel és télen, amikor az agávé növények pihennek, hagyjuk a talaj felső részét kiszáradni mielőtt újra öntöznénk. Tavasszal és nyáron, amikor a növény aktívan növekszik, csak akkor locsoljuk, amikor a talaj felső 5-10 cm kiszáradt. Vigyázzunk a túllocsolásra, mivel a agávé növények jobban kedvelik a száraz környezetet, mint a folyamatos nedvességet. Tápozás Tavasszal és nyáron, amikor a növény aktívan növekszik, havonta érdemes egy kiegyensúlyozott növényi táppal locsolni, amelyet az ajánlott erősség felére hígítsunk. Soha ne műtrágyázzuk ősszel és télen, mivel ez a növénynek árthat. Hőigény Az agávé növények kedvelik a meleg hőmérsékletet. Tavasszal és nyáron 21–27 °C közötti hőmérsékletet szeretik, ősszel és télen pedig hűvösebb hőmérsékleten, 10–16 °C-on lehet a növényt pihentetni. Az agávé növény levelei viaszos bevonattal rendelkeznek, ami megóvja a növényt az intenzív párologtatástól. Ez a bevonat képes a bejövő hő akár 75%-át is visszatükrözi, így védekezve a túlmelegedés ellen. Páraigény Az agávé növények, mint az összes pozsgás növény, nagyon kevés páratartalmat igényelnek. A magas páratartalom korona-, szár- és gyökérrothadást okozhat. Virágzás A szabadban, miután a növény elég energiát eltárolt, egy magas, fa alakú virágot növeszt. Beltérben tartott agávé növény ritkán virágzik. Kártevők Az agávé növények fő kártevője a zsizsi (ormányosbogár), amelyre figyelni kell. Az ormányosbogár megrágja a leveleket, petéket rak a levelekbe, majd a kikelt lárvák elfogyasztják a levél belsejét. A levél rágott sebein baktériumok is bekerülhetnek a levélbe, amelyek rothadást okoznak. Az atkák is problémát jelenthetnek a növény számára. Betegségek Az Erwinia és a gombafusarium növénybetegség a növény leveleinek, szárának és gyökerének rothadását okozza. Talaj Az agávé növények a levegős, vízáteresztő talajt kedvelik. Egy általános kaktusz talaj nagyon jó választás számukra. Ültetés A virágedény választásánál figyeljünk a növény méretére illetve arra, hogy a víz könnyen áthaladjon és ne maradjon a kaspóban. Az agáve növények lassú növekedésüek, ezért csak ritkán kell átültetni. Nehezen viselik az átültetést, ezért amennyire lehet, mellőzük a gyökerek zaklatását. Amikor átültetjük, vigyázzunk arra, hogy ne kerüljön túl mélyre, mivel ez a szár rothadását okozhatja. Visszavágás Az agávé növényeket ritkán kell visszavágni. A metszés lényegében abból áll, hogy levágjuk az elszáradt virágot illetve az elhalt leveleket a növény alsó részen. Szaportítás Az agávé növények a kertben hajtásokat növesztenek. A növény szaporításához a hajtásokat el távolítani, majd hagyni néhány napig pihenni, mielőtt elültetnénk őket. Ez lehetővé teszi a hajtások gyökerének a kiszáradását és megakadályozza a gyökérrothadást az ültetés után. Ne ültessük a hajtásokat túl mélyre, ezáltal elkerülhetjük a szár rothadását. A beltéri agávé növények ritkán hoznak hajtásokat, így a hajtásokkal való szaporítás elsősorban a kültéri agávé növényekre vonatkozik. Beltérben tartott agávé növényeket nagyon nehezen lehet szaporítani.
Aloe Vera vagy Orvosi aloé nagyon közkedvelt gyógynövény manapság a jótékony hatású nedveinek köszönhetően. Számtalan kozmetikai termékben felhasználják, mert kedvező a bőr regenerálásban, gyógyításban, sőt italok, juice-okban is megtalálható már. Nagy előnye, hogy otthoni körülmények között is könnyen nevelhető, sőt felhasználható. A gyógyhatás mellett rendkívül jó légtisztító növény és mutatós fiatal és idősebb növényként is a lakásban és kertben egyaránt.
Alworthia 'Black gem' egy Aloe és egy Haworthia faj hibridje. Sötétzöld leveleivel díszítő pozsgás. Idővel sarjakat hoz. Fagyérzékeny, bent teleltessük.
Az árnyékos helyek egyik legszebb talajtakarója. Ez a változat késő nyáron, ősszel virágzik. A szív alakú levelek felett különleges látványt nyújtanak lila virágkelyhei.
A bablevelű varjúháj közepesen magas évelő, pozsgás növény, mely sziklakertekbe valamint kőedényekbe való ültetésre is remek választás, jól bírja a szárazságot. Levélzetét ovális, húsos levelek alkotják, melyek jól raktározzák a nedvességet. Rózsaszínű virágai bogernyőben nyílnak a nyár második felében, valamint ősz elején. Virágait nagyon szeretik a pillangók, ezért, ha olyan kert kialakítására törekszünk, amivel pillangókat, vagy méheket szeretnénk a kertünkbe csalogatni, akkor is jó választás.
A bókoló billbergia gondozását tekintve, mint a legtöbb broméliaféle, nem igényes, ám jó, ha betartunk néhány alapszabályt. Kedveli a világos helyeket, ám ne tegyük cserepét tűző napra, mert ez a levelek megégését okozhatja. Mivel élőhelyén is meleg van, ezért kedveli a meleget, nyáron éppen ezért kihelyezhetjük a cserepét a szabadba (de csak félárnyékba!), télen viszont teleltetni kell, különben elfagy. Tolerálja télen a hűvösebb helyeket, ezért fűtetlen helyiségben is teleltethetők. (Télen 16-24 C fok szármára az ideális, ám már a 4 C fokot is elviseli). Vízigényes növény, nyáron rendszeresen, télen nagyobb időközönként öntözzük (jobb, ha hagyjuk a földjét kicsit kiszáradni), és nyáron párásíthatunk is körülötte. A vizet a leveleiből, virágaiból hasznosítja, és mivel sekélyen gyökerezik, elég, ha a levéltölcséreket töltjük fel vízzel. Nyáron érdemes kéthetente tápoldatozni, amit télen hagyjunk el. Átültetni elegendő két-háromévente, vagy inkább csak akkor, ha a növény kinőtte a cserepet. Az átültetést tavasszal végezzük, A típusú virágföldbe.
Zsírokból és magvakból összeállított cinkegolyó hálóban. Egyedülálló minőségű cinkegolyó, amely garantáltan parlagfűmentes! Származás: EU Kiszerelés: 10 db/csomag Versele Laga márkájú, prémium faggyúgolyók kerti madaraknak. Garantáltan parlagfűmentes: Nem szennyezik a cinkegolyók a kertet parlagfű maggal, így felhasználásuk teljesen biztonságos! Téli madáretetés Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad. Az már kevésbé közismert, hogy a tőlünk északabbra fekvő, mostohább téli klímájú területek madarai számára sok esetben Magyarország jelenti a telelőterületet. Hazánk környezetállapota ma még lehetővé teszi, hogy a ház körül gyakori madarak emberi segítség nélkül is átvészeljék a telet. Az etetés viszont nagy könnyebbséget és biztonságot jelent a környék madarainak − nekünk pedig rengeteg megfigyelési élményt −, különösen az itatással és a mesterséges odúkkal együtt, de csak akkor, ha az etetést folyamatosan, egész télen végezzük. Miért fontos az etetés folyamatossága? A madarak gyorsan megszokják és számítanak az etetőhelyek táplálékkínálatára, évről-évre akár messziről is visszatérnek a stabil etetők közelébe telelni, ezért ha váratlanul abbahagyjuk az eleség pótlását, rengeteg madarat hozhatunk nehéz helyzetbe. Az etetőre járó kistestű, gyakran alig 4,5 - 10 gramm (!) körüli testtömegű madarak számára -10 Celsius alatti hőmérsékleten a túlélés gyakran arról szól, tartalékaik csak arra elegendőek, hogy át tudják vészelni a fagyos éjszakát. Ha másnap nem tudnak eleget táplálkozni az alig 5-6 órányi nappali periódusban, például azért, mert nem töltöttük fel az etetőt, könnyen elpusztulhatnak a következő hideg éjszakán. Mikor etessünk? Mivel etessünk? Milyen etetőt használjunk? Bővebben a téli madáretetés fontosságáról és részleteiről a Magyar Madártani Egyesület oldalán +1 TIPP az MME-től: "Az etetési időszak végén megmaradó cinkegolyó zacskóban, mélyhűtőben eltárolható a következő szezonig. Lakótérben, garázsban ne tartsuk ezeket, mert a nyári melegben felszabaduló illatanyagok odavonzzák a molyokat, és mire észbe kapunk, a lakást elözönlik a molylepkék."
Zsírokból és magvakból összeállított cinkegolyó háló nélkül. Használható pl a rugós etetővel, de más etetőbe is helyezhetjük. Parlagfűmentes cinkegolyók, mely nem szennyezi a kertet parlagfű maggal. Származás: EU Téli madáretetés A Magyarországon maradó és telelni hozzánk érkező madárfajok képviselői emberi segítség nélkül képesek átvészelni a telet. Azért nem vonulnak el, illetve azért vándorolnak, kóborolnak hozzánk, mert itt ősszel és télen is megfelelő táplálékot találnak. Ha pedig az időjárási szélsőségek (elsősorban a hólepel) vagy a természetes táplálékbázisok kiürülése miatt ez a helyzet megváltozik, a madarak területet váltanak, gond nélkül tovább repülnek. Ebből következően nem kell etetni a madarakat, viszont ha gyönyörködni szeretnénk bennük, nyugodtan etethetjük őket, de csak úgy, hogy a mi szórakozásunk ne okozzon kárt nekik: az etetési időszak az első tartós fagyok beköszöntétől ezek megszűnéséig, december elejétől március második feléig tart; eleségként bőven elegendő fekete napraforgót kitenni; emellett adható gyümölcs (alma és olyan szedhető bogyók, mint a vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa); és akár némi állati zsiradék (elsősorban kacsa-, liba- és sertésháj) is; az etető madarai nem élelmiszerhulladék-megsemmisítők, ne adjunk nekik ételmaradékot, ne kísérletezünk velük; az etető mellett itassunk is (pontosabban érdemes az egész évben működtetett itató mellett elkezdeni decemberben az etetést), több faj számára a téli ivó- és fürdőhely jelenti az igazi vonzerőt. a költési időszakban, a fiókák kikelését követően ne etessük a madarakat, mert ez a mag eleséget megemészteni nem képes fiókák tömeges kínhalálát, funkcionális éhen pusztulását okozza. Miért fontos az etetés folyamatossága? A madarak gyorsan megszokják és számítanak az etetőhelyek táplálékkínálatára, évről-évre akár messziről is visszatérnek a stabil etetők közelébe telelni, ezért ha váratlanul abbahagyjuk az eleség pótlását, rengeteg madarat hozhatunk nehéz helyzetbe. Az etetőre járó kistestű, gyakran alig 4,5 - 10 gramm (!) körüli testtömegű madarak számára -10 Celsius alatti hőmérsékleten a túlélés gyakran arról szól, tartalékaik csak arra elegendőek, hogy át tudják vészelni a fagyos éjszakát. Ha másnap nem tudnak eleget táplálkozni az alig 5-6 órányi nappali periódusban, például azért, mert nem töltöttük fel az etetőt, könnyen elpusztulhatnak a következő hideg éjszakán. További információ a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján olvasható.
Jelenleg egy sötétlila változat elérhető. Változatos színpompás színű díszcsalánok kaphatók! Kb. 9 színtípus van. Gyorsan nőnek, bokrosodnak. Virágjuk később füzérben növő kék színű, ajakos, gyönyörű kontrasztot képez a lombozatukkal. Kiültethetők balkonládába, dézsába, kaspóba, akár fel is csüngethetjük! Szeretik a tápanyagdús földet, vizet, tegyük napos félárnyékos helyre (ahol legalább kis időre süti a nap). Mielőtt végleges helyükre kerülnek, érdemes szoktatni a napsütéshez! Át is teleltethető világos, legalább részben napos ablakban, 18-20 fokot biztosítsunk legalább számára. Melegebb helyiségben párásítsunk neki.
A csokrosinda könnyen tartható növény és a gondozása is egyszerű. A csokrosinda kedveli a fényt és a meleget, de igénytelenségének köszönhetően tarthatjuk fényszegényebb és hűvösebb helyen is. Arra viszont ügyeljünk, hogy ne érje közvetlenül a tűző nyári nap. A legoptimálisabb, ha keletre vagy nyugatra néző ablakok közelében helyezzük el és a hőmérsékletet nyáron 18-24 C fok körül tartjuk, ami télen sem süllyed 7 C fok alá. Csüngő hajtásait időnként vágjuk vissza, ne hagyjuk nagyon elburjánzani. A sérült vagy elhalt leveleket, növényi részeket rendszeresen távolítsuk el. Öntözésénél arra ügyeljük, hogy soha ne álljon vízben, inkább öntözzük, gyakrabban de kis mennyiséggel, mivel a kiszáradást elviseli, de a túlöntözést nem. Nyáron hetente 2-3 alkalommal locsoljuk a hőmérséklettől függően, két locsolás között hagyjuk kicsit kiszáradni a földjét.
A kerti szarkaláb szára magas hatvan-nyolcvan centiméter, melyen osztott levelekkel borított hajtásain laza fürtökben állnak jellegzetes sarkantyús virágai. A virágok május közepétől a nyár közepéig nyílnak, sokféle színben. Megtaláljuk közöttük a lila, a rózsaszín, a kék színeket. A szarkaláb kiültetése napos helyre, kissé meszes jó vízelvezetésű talajba történjen. Forró száraz idő esetén öntözésre van szüksége a növénynek, nem jól tűri a forróságot. Alkalmas szegélynövénynek, háttérnövénynek, de önmagában ültetve is szépen érvényesül a kertben. Ha szeretnénk, hogy a növénynek másodvirágzása is legyen, az elvirágzás után vágjuk vissza a növényt húsz-harminc centiméteren és lássuk el gazdagon tápanyaggal. Vágott virágnak is alkalmas, gyönyörű csokrot köthetsz belőle.
