Biodinamikus termesztési móddal előállított savanyúság.  Összetevők: almapaprika, ivóvíz, ecet, cukor.  

Biodinamikus termesztési móddal előállított, sárga husú édesburgonya - tápanyagokban rendkívül gazdag, kiemelkedő béta-karotin forrás. Próbálja ki sütőben sütve!

Biodinamikus gazdálkodásból származó, Piros héjú, „B”  tipusú burgonya.  A konyhai felhasználás célja szerint három nagy csoportba osztják a burgonyafajtákat a gumók keményítőtartalma szerint.  A keményítőtartalomtól függ, mennyire fő szét a krumpli, vagy mennyire marad lisztes, szemcsés. Ez utóbbiaknak a legmagasabb keményítőtartalmúak.  „A” (salátának való), „B” (főznivaló) és „C” (sütnivaló) betűvel jelölik, illetve a keményítőtartalom-határértékek között álló fajtákat esetenként „A-B” és „B-C” jelöléssel különböztetik meg.   

Biodinamikus termesztési móddal előállított termék.  Bio minősített termék .  Összetevők: 

Biodinamikus termesztési móddal előállított termék.  Bio minősített termék .  Összetevők: lilakáposzta, ivóvíz, ecet, cukor, köménymag.

Biodinamikus gazdálkodással előállított vaskosabb Gerzson típusú sárgarépa.  Ezt a lédús répát a gerzson diétában alklamazzák szívesen, mely a májtisztító hatásán keresztül tisztít.  A diéta lényege, hogy  a diétázó maximális mennyiséget kapjon a lehető legjobb, tökéletesen tiszta és változatos tápanyagokkal telített bioalapanyagból előállított táplálékból. Mihelyt a tápanyagok elárasztják a szervezetet, gyorsan felszívódnak, és a sejtekben felhalmozódott mérgeket kihajtják a vérbe s tovább a májba.  természetesen főzéshez is ugyanolyan alkalmas ez a répa fajta  Kiszerelés: 1 csomag / 0,5 kg  Erdődi Imre - hajdúnánási termelő Róla:  A biogazdálkodás szellemisége 1986-ban érintett meg a gödöllői egyetemen tartott „vegyszermentes” gazdálkodási tanfolyamon, amely azóta is minden évben megtartásra kerül Biodinamikus tanfolyam néven. Ekkor még az iparban dolgoztam, de a rendszerváltás utáni hanyatló ipari miliőben már nem éreztem jól magam. Váltottam, s fő állásban több cégnél is üzletkötőként tevékenykedtem. Közben másodállásban 1996-ban a visszakapott 5 ha-os szülői örökségen, őseim tapasztalatára támaszkodva kezdtem el gazdálkodni konvencionális módon. A biotermelés szemléletének csíráját Dr. Mezei Ottóné Klárika nénitől – aki a magyar Biokultúra Egyesület alapítója, illetve a Rudolf Steiner útmutatásai alapján kialakult biodinamikus gazdálkodás magyarországi „anyja” – kaptam. Az átállás kezdetén a biogazdálkodásban fontos vetésforgóban az akkori tudásom alapján talajt gyógyító zabot, lucernát vetettem tönkölybúzával kiegészítve.  1999-ben egy biogazda tanfolyam elvégzését követően tértem át a biogazdálkodásra. A biogazdálkodásra való átállás tanulásának kezdetén gabonaféléket kezdtem termelni. 2004-től a vetésszerkezetembe a zöldségfélék termesztését is beillesztettem. A régióban tudtommal egyedül én foglalkozom biobúzafű termesztéssel, melyet a saját gazdaságomban megtermelt bio tönkölybúzából nevelek. 2011-től egyes termékeim feldolgozásával bővítettem tevékenységemet. A helyi hadházi tájjellegű káposztából tejsavas erjesztésű savanyú káposztát, tönkölybúzából lisztet, napraforgóból hidegen sajtolt olajat készítünk. Az utóbbi öt évben biodinamikus, regenatív gazdálkodást folytatok. A regenatív mezőgazdaság gyógyítja a talajt, fejleszti a biodiverzitást, javítja a vízgazdálkodást, szenet köt meg a talajban. Talán az emberiség egyetlen reális reménye a klímaváltozással szemben. A biodinamikus gazdálkodás természetes anyagokat és folyamatokat használ a növények termesztéséhez és az élelmiszerek előállításához, a gazdaságot egyetlen „élő organizmusnak” tekinti. Ezek a módszerek biztosítják, hogy az általam megtermelt növények nemcsak garantáltan vegyszermentesek de a legmagasabb beltartalommal is rendelkeznek. Jelenleg 30 ha-on gazdálkodom Hajdúnánáson, szezonálisan közel 15 embernek, összességében több mint 1000 munkanapra való munkát biztosítva, kézi gyomirtás, betakarítás, áruválogatás, piacra való készülődés során.

Biodinamikus gazdálkodással előállított vaskosabb sárgarépa.  Kiszerelés: 1 csomag / 0,5 kg  Erdődi Imre - hajdúnánási termelő Róla:  A biogazdálkodás szellemisége 1986-ban érintett meg a gödöllői egyetemen tartott „vegyszermentes” gazdálkodási tanfolyamon, amely azóta is minden évben megtartásra kerül Biodinamikus tanfolyam néven. Ekkor még az iparban dolgoztam, de a rendszerváltás utáni hanyatló ipari miliőben már nem éreztem jól magam. Váltottam, s fő állásban több cégnél is üzletkötőként tevékenykedtem. Közben másodállásban 1996-ban a visszakapott 5 ha-os szülői örökségen, őseim tapasztalatára támaszkodva kezdtem el gazdálkodni konvencionális módon. A biotermelés szemléletének csíráját Dr. Mezei Ottóné Klárika nénitől – aki a magyar Biokultúra Egyesület alapítója, illetve a Rudolf Steiner útmutatásai alapján kialakult biodinamikus gazdálkodás magyarországi „anyja” – kaptam. Az átállás kezdetén a biogazdálkodásban fontos vetésforgóban az akkori tudásom alapján talajt gyógyító zabot, lucernát vetettem tönkölybúzával kiegészítve.  1999-ben egy biogazda tanfolyam elvégzését követően tértem át a biogazdálkodásra. A biogazdálkodásra való átállás tanulásának kezdetén gabonaféléket kezdtem termelni. 2004-től a vetésszerkezetembe a zöldségfélék termesztését is beillesztettem. A régióban tudtommal egyedül én foglalkozom biobúzafű termesztéssel, melyet a saját gazdaságomban megtermelt bio tönkölybúzából nevelek. 2011-től egyes termékeim feldolgozásával bővítettem tevékenységemet. A helyi hadházi tájjellegű káposztából tejsavas erjesztésű savanyú káposztát, tönkölybúzából lisztet, napraforgóból hidegen sajtolt olajat készítünk. Az utóbbi öt évben biodinamikus, regenatív gazdálkodást folytatok. A regenatív mezőgazdaság gyógyítja a talajt, fejleszti a biodiverzitást, javítja a vízgazdálkodást, szenet köt meg a talajban. Talán az emberiség egyetlen reális reménye a klímaváltozással szemben. A biodinamikus gazdálkodás természetes anyagokat és folyamatokat használ a növények termesztéséhez és az élelmiszerek előállításához, a gazdaságot egyetlen „élő organizmusnak” tekinti. Ezek a módszerek biztosítják, hogy az általam megtermelt növények nemcsak garantáltan vegyszermentesek de a legmagasabb beltartalommal is rendelkeznek. Jelenleg 30 ha-on gazdálkodom Hajdúnánáson, szezonálisan közel 15 embernek, összességében több mint 1000 munkanapra való munkát biztosítva, kézi gyomirtás, betakarítás, áruválogatás, piacra való készülődés során.

Friss szedésű sárgarépa. Biodinamikus gazdálkodással előállított sárgarépa.  Kiszerelés: 1 csomag / 0,5 kg  Erdődi Imre - hajdúnánási termelő Róla:  A biogazdálkodás szellemisége 1986-ban érintett meg a gödöllői egyetemen tartott „vegyszermentes” gazdálkodási tanfolyamon, amely azóta is minden évben megtartásra kerül Biodinamikus tanfolyam néven. Ekkor még az iparban dolgoztam, de a rendszerváltás utáni hanyatló ipari miliőben már nem éreztem jól magam. Váltottam, s fő állásban több cégnél is üzletkötőként tevékenykedtem. Közben másodállásban 1996-ban a visszakapott 5 ha-os szülői örökségen, őseim tapasztalatára támaszkodva kezdtem el gazdálkodni konvencionális módon. A biotermelés szemléletének csíráját Dr. Mezei Ottóné Klárika nénitől – aki a magyar Biokultúra Egyesület alapítója, illetve a Rudolf Steiner útmutatásai alapján kialakult biodinamikus gazdálkodás magyarországi „anyja” – kaptam. Az átállás kezdetén a biogazdálkodásban fontos vetésforgóban az akkori tudásom alapján talajt gyógyító zabot, lucernát vetettem tönkölybúzával kiegészítve.  1999-ben egy biogazda tanfolyam elvégzését követően tértem át a biogazdálkodásra. A biogazdálkodásra való átállás tanulásának kezdetén gabonaféléket kezdtem termelni. 2004-től a vetésszerkezetembe a zöldségfélék termesztését is beillesztettem. A régióban tudtommal egyedül én foglalkozom biobúzafű termesztéssel, melyet a saját gazdaságomban megtermelt bio tönkölybúzából nevelek. 2011-től egyes termékeim feldolgozásával bővítettem tevékenységemet. A helyi hadházi tájjellegű káposztából tejsavas erjesztésű savanyú káposztát, tönkölybúzából lisztet, napraforgóból hidegen sajtolt olajat készítünk. Az utóbbi öt évben biodinamikus, regenatív gazdálkodást folytatok. A regenatív mezőgazdaság gyógyítja a talajt, fejleszti a biodiverzitást, javítja a vízgazdálkodást, szenet köt meg a talajban. Talán az emberiség egyetlen reális reménye a klímaváltozással szemben. A biodinamikus gazdálkodás természetes anyagokat és folyamatokat használ a növények termesztéséhez és az élelmiszerek előállításához, a gazdaságot egyetlen „élő organizmusnak” tekinti. Ezek a módszerek biztosítják, hogy az általam megtermelt növények nemcsak garantáltan vegyszermentesek de a legmagasabb beltartalommal is rendelkeznek. Jelenleg 30 ha-on gazdálkodom Hajdúnánáson, szezonálisan közel 15 embernek, összességében több mint 1000 munkanapra való munkát biztosítva, kézi gyomirtás, betakarítás, áruválogatás, piacra való készülődés során.

Biodinamikus termesztési móddal előállított termék.  Bio minősített termék .  Összetevők: hadházi tájfajta káposzta, parajdi só.

Biodinamikus termesztési móddal termelt zeller gumó.  kiszerelés :  1db  Erdődi Imre - hajdúnánási termelő Róla:  A biogazdálkodás szellemisége 1986-ban érintett meg a gödöllői egyetemen tartott „vegyszermentes” gazdálkodási tanfolyamon, amely azóta is minden évben megtartásra kerül Biodinamikus tanfolyam néven. Ekkor még az iparban dolgoztam, de a rendszerváltás utáni hanyatló ipari miliőben már nem éreztem jól magam. Váltottam, s fő állásban több cégnél is üzletkötőként tevékenykedtem. Közben másodállásban 1996-ban a visszakapott 5 ha-os szülői örökségen, őseim tapasztalatára támaszkodva kezdtem el gazdálkodni konvencionális módon. A biotermelés szemléletének csíráját Dr. Mezei Ottóné Klárika nénitől – aki a magyar Biokultúra Egyesület alapítója, illetve a Rudolf Steiner útmutatásai alapján kialakult biodinamikus gazdálkodás magyarországi „anyja” – kaptam. Az átállás kezdetén a biogazdálkodásban fontos vetésforgóban az akkori tudásom alapján talajt gyógyító zabot, lucernát vetettem tönkölybúzával kiegészítve.  1999-ben egy biogazda tanfolyam elvégzését követően tértem át a biogazdálkodásra. A biogazdálkodásra való átállás tanulásának kezdetén gabonaféléket kezdtem termelni. 2004-től a vetésszerkezetembe a zöldségfélék termesztését is beillesztettem. A régióban tudtommal egyedül én foglalkozom biobúzafű termesztéssel, melyet a saját gazdaságomban megtermelt bio tönkölybúzából nevelek. 2011-től egyes termékeim feldolgozásával bővítettem tevékenységemet. A helyi hadházi tájjellegű káposztából tejsavas erjesztésű savanyú káposztát, tönkölybúzából lisztet, napraforgóból hidegen sajtolt olajat készítünk. Az utóbbi öt évben biodinamikus, regenatív gazdálkodást folytatok. A regenatív mezőgazdaság gyógyítja a talajt, fejleszti a biodiverzitást, javítja a vízgazdálkodást, szenet köt meg a talajban. Talán az emberiség egyetlen reális reménye a klímaváltozással szemben. A biodinamikus gazdálkodás természetes anyagokat és folyamatokat használ a növények termesztéséhez és az élelmiszerek előállításához, a gazdaságot egyetlen „élő organizmusnak” tekinti. Ezek a módszerek biztosítják, hogy az általam megtermelt növények nemcsak garantáltan vegyszermentesek de a legmagasabb beltartalommal is rendelkeznek. Jelenleg 30 ha-on gazdálkodom Hajdúnánáson, szezonálisan közel 15 embernek, összességében több mint 1000 munkanapra való munkát biztosítva, kézi gyomirtás, betakarítás, áruválogatás, piacra való készülődés során.

A kövesmalmi őrlésről:  A kővel való őrlés egy kicsit visszatért a múlthoz.  Ez az a mód, amellyel a lisztet hagyományosan őrölték, még az ipari forradalom előtt. Két nagy kőből áll, amelyek szinte szeletelve haladva addig őrlik a búzát, amíg az lisztté nem válik.  Mivel ebben az őrlési folyamatban a búza kevéssé melegedik, mert  a hőt inkább a kő veszi fel, így a hő nem károsítja a búza finom egészséges zsírjait. Ezáltal egy finom szerkezezű, tiszta textúrájú liszt áll elő. Ezután  enyhén szitálják, hogy megszabaduljanak a korpa egy részétől, és fehér lisztet kapjanak. A kővel őrölt liszt különösen alkalmas a lassú erjedésre,  több tápanyagot tartalmaz, mivel több korpát tart meg,  ezért sokkal ízletesebb kenyeret eredményez a vele való kenyérsütés.  A kővel őrölt liszt textúrája egy sűrűbb kenyeret eredménye a pékek szívesen ragaszkodik ahhoz, hogy az íz (és tápanyag), amely a kőmalmi lisztből származik megmaradjon. Ezzel ellentétben manapság a liszt döntő többségét hengeres malmokban készítik. Ez egy gyorsabb technika, amely következetesebb, finomabb textúrát ad a lisztnek. A búza áthalad két nagy acélhenger közepén, és áthaladva összetörik, eltávolítva és elválasztva a külső korpaszakaszt, amikor áthalad. Lényegében fehér liszt marad, aztán a korpák egy részét tovább feldolgozzák és aprítják, majd visszaadagolják a fehérbe, hogy teljes kiőrlésű lisztet állítsanak elő.

A kövesmalmi őrlésről:  A kővel való őrlés egy kicsit visszatért a múlthoz.  Ez az a mód, amellyel a lisztet hagyományosan őrölték, még az ipari forradalom előtt. Két nagy kőből áll, amelyek szinte szeletelve haladva addig őrlik a búzát, amíg az lisztté nem válik.  Mivel ebben az őrlési folyamatban a búza kevéssé melegedik, mert  a hőt inkább a kő veszi fel, így a hő nem károsítja a búza finom egészséges zsírjait. Ezáltal egy finom szerkezezű, tiszta textúrájú liszt áll elő. Ezután  enyhén szitálják, hogy megszabaduljanak a korpa egy részétől, és fehér lisztet kapjanak. A kővel őrölt liszt különösen alkalmas a lassú erjedésre,  több tápanyagot tartalmaz, mivel több korpát tart meg,  ezért sokkal ízletesebb kenyeret eredményez a vele való kenyérsütés.  A kővel őrölt liszt textúrája egy sűrűbb kenyeret eredménye a pékek szívesen ragaszkodik ahhoz, hogy az íz (és tápanyag), amely a kőmalmi lisztből származik megmaradjon. Ezzel ellentétben manapság a liszt döntő többségét hengeres malmokban készítik. Ez egy gyorsabb technika, amely következetesebb, finomabb textúrát ad a lisztnek. A búza áthalad két nagy acélhenger közepén, és áthaladva összetörik, eltávolítva és elválasztva a külső korpaszakaszt, amikor áthalad. Lényegében fehér liszt marad, aztán a korpák egy részét tovább feldolgozzák és aprítják, majd visszaadagolják a fehérbe, hogy teljes kiőrlésű lisztet állítsanak elő.