Biodinamikus gazdálkodásból származó, Piros héjú, „B”  tipusú burgonya.  A konyhai felhasználás célja szerint három nagy csoportba osztják a burgonyafajtákat a gumók keményítőtartalma szerint.  A keményítőtartalomtól függ, mennyire fő szét a krumpli, vagy mennyire marad lisztes, szemcsés. Ez utóbbiaknak a legmagasabb keményítőtartalmúak.  „A” (salátának való), „B” (főznivaló) és „C” (sütnivaló) betűvel jelölik, illetve a keményítőtartalom-határértékek között álló fajtákat esetenként „A-B” és „B-C” jelöléssel különböztetik meg.   

Biodinamikus termesztési móddal előállított, sárga husú édesburgonya - tápanyagokban rendkívül gazdag, kiemelkedő béta-karotin forrás. Próbálja ki sütőben sütve!

Biodinamikus gazdaságból származó csemege daráltpaprika / csemege.  

Biodinamikus gazadságból származó fűszerpeprika / csemege.  

Biodinamikus termesztési móddal termelt fehér hagyma  Illata és az íze is enyhébb, édeskésebb, mint vöröhagymának ezért kiválóan használható salátákba, hamburgerekbe. A fehér hagyma (hamburger hagyma) érdekessége, hogy kiszáradás után is fehérek maradnak buroklevelei. Állítólag e hagymafajta illóolajától sem lábad olyan gyorsan könnybe a szemünk. Erdődi Imre - hajdúnánási termelő A biogazdálkodás szellemisége 1986-ban érintett meg a gödöllői egyetemen tartott „vegyszermentes” gazdálkodási tanfolyamon, amely azóta is minden évben megtartásra kerül Biodinamikus tanfolyam néven. Ekkor még az iparban dolgoztam, de a rendszerváltás utáni hanyatló ipari miliőben már nem éreztem jól magam. Váltottam, s fő állásban több cégnél is üzletkötőként tevékenykedtem. Közben másodállásban 1996-ban a visszakapott 5 ha-os szülői örökségen, őseim tapasztalatára támaszkodva kezdtem el gazdálkodni konvencionális módon. A biotermelés szemléletének csíráját Dr. Mezei Ottóné Klárika nénitől – aki a magyar Biokultúra Egyesület alapítója, illetve a Rudolf Steiner útmutatásai alapján kialakult biodinamikus gazdálkodás magyarországi „anyja” – kaptam. Az átállás kezdetén a biogazdálkodásban fontos vetésforgóban az akkori tudásom alapján talajt gyógyító zabot, lucernát vetettem tönkölybúzával kiegészítve.  1999-ben egy biogazda tanfolyam elvégzését követően tértem át a biogazdálkodásra. A biogazdálkodásra való átállás tanulásának kezdetén gabonaféléket kezdtem termelni. 2004-től a vetésszerkezetembe a zöldségfélék termesztését is beillesztettem. A régióban tudtommal egyedül én foglalkozom biobúzafű termesztéssel, melyet a saját gazdaságomban megtermelt bio tönkölybúzából nevelek. 2011-től egyes termékeim feldolgozásával bővítettem tevékenységemet. A helyi hadházi tájjellegű káposztából tejsavas erjesztésű savanyú káposztát, tönkölybúzából lisztet, napraforgóból hidegen sajtolt olajat készítünk. Az utóbbi öt évben biodinamikus, regenatív gazdálkodást folytatok. A regenatív mezőgazdaság gyógyítja a talajt, fejleszti a biodiverzitást, javítja a vízgazdálkodást, szenet köt meg a talajban. Talán az emberiség egyetlen reális reménye a klímaváltozással szemben. A biodinamikus gazdálkodás természetes anyagokat és folyamatokat használ a növények termesztéséhez és az élelmiszerek előállításához, a gazdaságot egyetlen „élő organizmusnak” tekinti. Ezek a módszerek biztosítják, hogy az általam megtermelt növények nemcsak garantáltan vegyszermentesek de a legmagasabb beltartalommal is rendelkeznek. Jelenleg 30 ha-on gazdálkodom Hajdúnánáson, szezonálisan közel 15 embernek, összességében több mint 1000 munkanapra való munkát biztosítva, kézi gyomirtás, betakarítás, áruválogatás, piacra való készülődés során.

Biodinamikus  gazdálkdási móddal előállított sárga héjú burgonya  Hópely "B" típus.  Magyar fajta, karakteres íze megkülönbözteti a többi burgonyától, sokan ezért szeretik, általános az ajánlott felhasználása. A konyhai felhasználás célja szerint három nagy csoportba osztják a burgonyafajtákat a gumók keményítőtartalma szerint.  A keményítőtartalomtól függ, mennyire fő szét a krumpli, vagy mennyire marad lisztes, szemcsés. Ez utóbbiaknak a legmagasabb keményítőtartalmúak.  „A” (salátának való), „B” (főznivaló) és „C” (sütnivaló) betűvel jelölik, illetve a keményítőtartalom-határértékek között álló fajtákat esetenként „A-B” és „B-C” jelöléssel különböztetik meg.  Erdődi Imre- Hajdunánás   

Biodinamikus termesztési móddal előállított termék.  Bio minősített termék .  Összetevők: hadházi tájfajta káposzta, parajdi só.

Biodinamikus gazdaságból származó cékla.  Kiszerlés: 0,5 kg Erdődi Imre - hajdúnánási termelő A biogazdálkodás szellemisége 1986-ban érintett meg a gödöllői egyetemen tartott „vegyszermentes” gazdálkodási tanfolyamon, amely azóta is minden évben megtartásra kerül Biodinamikus tanfolyam néven. Ekkor még az iparban dolgoztam, de a rendszerváltás utáni hanyatló ipari miliőben már nem éreztem jól magam. Váltottam, s fő állásban több cégnél is üzletkötőként tevékenykedtem. Közben másodállásban 1996-ban a visszakapott 5 ha-os szülői örökségen, őseim tapasztalatára támaszkodva kezdtem el gazdálkodni konvencionális módon. A biotermelés szemléletének csíráját Dr. Mezei Ottóné Klárika nénitől – aki a magyar Biokultúra Egyesület alapítója, illetve a Rudolf Steiner útmutatásai alapján kialakult biodinamikus gazdálkodás magyarországi „anyja” – kaptam. Az átállás kezdetén a biogazdálkodásban fontos vetésforgóban az akkori tudásom alapján talajt gyógyító zabot, lucernát vetettem tönkölybúzával kiegészítve.  1999-ben egy biogazda tanfolyam elvégzését követően tértem át a biogazdálkodásra. A biogazdálkodásra való átállás tanulásának kezdetén gabonaféléket kezdtem termelni. 2004-től a vetésszerkezetembe a zöldségfélék termesztését is beillesztettem. A régióban tudtommal egyedül én foglalkozom biobúzafű termesztéssel, melyet a saját gazdaságomban megtermelt bio tönkölybúzából nevelek. 2011-től egyes termékeim feldolgozásával bővítettem tevékenységemet. A helyi hadházi tájjellegű káposztából tejsavas erjesztésű savanyú káposztát, tönkölybúzából lisztet, napraforgóból hidegen sajtolt olajat készítünk. Az utóbbi öt évben biodinamikus, regenatív gazdálkodást folytatok. A regenatív mezőgazdaság gyógyítja a talajt, fejleszti a biodiverzitást, javítja a vízgazdálkodást, szenet köt meg a talajban. Talán az emberiség egyetlen reális reménye a klímaváltozással szemben. A biodinamikus gazdálkodás természetes anyagokat és folyamatokat használ a növények termesztéséhez és az élelmiszerek előállításához, a gazdaságot egyetlen „élő organizmusnak” tekinti. Ezek a módszerek biztosítják, hogy az általam megtermelt növények nemcsak garantáltan vegyszermentesek de a legmagasabb beltartalommal is rendelkeznek. Jelenleg 30 ha-on gazdálkodom Hajdúnánáson, szezonálisan közel 15 embernek, összességében több mint 1000 munkanapra való munkát biztosítva, kézi gyomirtás, betakarítás, áruválogatás, piacra való készülődés során.

A kövesmalmi őrlésről:  A kővel való őrlés egy kicsit visszatért a múlthoz.  Ez az a mód, amellyel a lisztet hagyományosan őrölték, még az ipari forradalom előtt. Két nagy kőből áll, amelyek szinte szeletelve haladva addig őrlik a búzát, amíg az lisztté nem válik.  Mivel ebben az őrlési folyamatban a búza kevéssé melegedik, mert  a hőt inkább a kő veszi fel, így a hő nem károsítja a búza finom egészséges zsírjait. Ezáltal egy finom szerkezezű, tiszta textúrájú liszt áll elő. Ezután  enyhén szitálják, hogy megszabaduljanak a korpa egy részétől, és fehér lisztet kapjanak. A kővel őrölt liszt különösen alkalmas a lassú erjedésre,  több tápanyagot tartalmaz, mivel több korpát tart meg,  ezért sokkal ízletesebb kenyeret eredményez a vele való kenyérsütés.  A kővel őrölt liszt textúrája egy sűrűbb kenyeret eredménye a pékek szívesen ragaszkodik ahhoz, hogy az íz (és tápanyag), amely a kőmalmi lisztből származik megmaradjon. Ezzel ellentétben manapság a liszt döntő többségét hengeres malmokban készítik. Ez egy gyorsabb technika, amely következetesebb, finomabb textúrát ad a lisztnek. A búza áthalad két nagy acélhenger közepén, és áthaladva összetörik, eltávolítva és elválasztva a külső korpaszakaszt, amikor áthalad. Lényegében fehér liszt marad, aztán a korpák egy részét tovább feldolgozzák és aprítják, majd visszaadagolják a fehérbe, hogy teljes kiőrlésű lisztet állítsanak elő.

A kövesmalmi őrlésről:  A kővel való őrlés egy kicsit visszatért a múlthoz.  Ez az a mód, amellyel a lisztet hagyományosan őrölték, még az ipari forradalom előtt. Két nagy kőből áll, amelyek szinte szeletelve haladva addig őrlik a búzát, amíg az lisztté nem válik.  Mivel ebben az őrlési folyamatban a búza kevéssé melegedik, mert  a hőt inkább a kő veszi fel, így a hő nem károsítja a búza finom egészséges zsírjait. Ezáltal egy finom szerkezezű, tiszta textúrájú liszt áll elő. Ezután  enyhén szitálják, hogy megszabaduljanak a korpa egy részétől, és fehér lisztet kapjanak. A kővel őrölt liszt különösen alkalmas a lassú erjedésre,  több tápanyagot tartalmaz, mivel több korpát tart meg,  ezért sokkal ízletesebb kenyeret eredményez a vele való kenyérsütés.  A kővel őrölt liszt textúrája egy sűrűbb kenyeret eredménye a pékek szívesen ragaszkodik ahhoz, hogy az íz (és tápanyag), amely a kőmalmi lisztből származik megmaradjon. Ezzel ellentétben manapság a liszt döntő többségét hengeres malmokban készítik. Ez egy gyorsabb technika, amely következetesebb, finomabb textúrát ad a lisztnek. A búza áthalad két nagy acélhenger közepén, és áthaladva összetörik, eltávolítva és elválasztva a külső korpaszakaszt, amikor áthalad. Lényegében fehér liszt marad, aztán a korpák egy részét tovább feldolgozzák és aprítják, majd visszaadagolják a fehérbe, hogy teljes kiőrlésű lisztet állítsanak elő.

A kövesmalmi őrlésről:  A kővel való őrlés egy kicsit visszatért a múlthoz.  Ez az a mód, amellyel a lisztet hagyományosan őrölték, még az ipari forradalom előtt. Két nagy kőből áll, amelyek szinte szeletelve haladva addig őrlik a búzát, amíg az lisztté nem válik.  Mivel ebben az őrlési folyamatban a búza kevéssé melegedik, mert  a hőt inkább a kő veszi fel, így a hő nem károsítja a búza finom egészséges zsírjait. Ezáltal egy finom szerkezezű, tiszta textúrájú liszt áll elő. Ezután  enyhén szitálják, hogy megszabaduljanak a korpa egy részétől, és fehér lisztet kapjanak. A kővel őrölt liszt különösen alkalmas a lassú erjedésre,  több tápanyagot tartalmaz, mivel több korpát tart meg,  ezért sokkal ízletesebb kenyeret eredményez a vele való kenyérsütés.  A kővel őrölt liszt textúrája egy sűrűbb kenyeret eredménye a pékek szívesen ragaszkodik ahhoz, hogy az íz (és tápanyag), amely a kőmalmi lisztből származik megmaradjon. Ezzel ellentétben manapság a liszt döntő többségét hengeres malmokban készítik. Ez egy gyorsabb technika, amely következetesebb, finomabb textúrát ad a lisztnek. A búza áthalad két nagy acélhenger közepén, és áthaladva összetörik, eltávolítva és elválasztva a külső korpaszakaszt, amikor áthalad. Lényegében fehér liszt marad, aztán a korpák egy részét tovább feldolgozzák és aprítják, majd visszaadagolják a fehérbe, hogy teljes kiőrlésű lisztet állítsanak elő.

A kövesmalmi őrlésről:  A kővel való őrlés egy kicsit visszatért a múlthoz.  Ez az a mód, amellyel a lisztet hagyományosan őrölték, még az ipari forradalom előtt. Két nagy kőből áll, amelyek szinte szeletelve haladva addig őrlik a búzát, amíg az lisztté nem válik.  Mivel ebben az őrlési folyamatban a búza kevéssé melegedik, mert  a hőt inkább a kő veszi fel, így a hő nem károsítja a búza finom egészséges zsírjait. Ezáltal egy finom szerkezezű, tiszta textúrájú liszt áll elő. Ezután  enyhén szitálják, hogy megszabaduljanak a korpa egy részétől, és fehér lisztet kapjanak. A kővel őrölt liszt különösen alkalmas a lassú erjedésre,  több tápanyagot tartalmaz, mivel több korpát tart meg,  ezért sokkal ízletesebb kenyeret eredményez a vele való kenyérsütés.  A kővel őrölt liszt textúrája egy sűrűbb kenyeret eredménye a pékek szívesen ragaszkodik ahhoz, hogy az íz (és tápanyag), amely a kőmalmi lisztből származik megmaradjon. Ezzel ellentétben manapság a liszt döntő többségét hengeres malmokban készítik. Ez egy gyorsabb technika, amely következetesebb, finomabb textúrát ad a lisztnek. A búza áthalad két nagy acélhenger közepén, és áthaladva összetörik, eltávolítva és elválasztva a külső korpaszakaszt, amikor áthalad. Lényegében fehér liszt marad, aztán a korpák egy részét tovább feldolgozzák és aprítják, majd visszaadagolják a fehérbe, hogy teljes kiőrlésű lisztet állítsanak elő.