Fokhagymás gomolya -25 dkg

Biodinamikus termesztési móddal előállított termék.  Bio minősített termék .  Összetevők: hadházi tájfajta káposzta, parajdi só.

Biodinamikus gazdálkodásból származó, Piros héjú, „B”  tipusú burgonya.  A konyhai felhasználás célja szerint három nagy csoportba osztják a burgonyafajtákat a gumók keményítőtartalma szerint.  A keményítőtartalomtól függ, mennyire fő szét a krumpli, vagy mennyire marad lisztes, szemcsés. Ez utóbbiaknak a legmagasabb keményítőtartalmúak.  „A” (salátának való), „B” (főznivaló) és „C” (sütnivaló) betűvel jelölik, illetve a keményítőtartalom-határértékek között álló fajtákat esetenként „A-B” és „B-C” jelöléssel különböztetik meg.   

Biodinamikus termesztési móddal termelt fehér hagyma  Illata és az íze is enyhébb, édeskésebb, mint vöröhagymának ezért kiválóan használható salátákba, hamburgerekbe. A fehér hagyma (hamburger hagyma) érdekessége, hogy kiszáradás után is fehérek maradnak buroklevelei. Állítólag e hagymafajta illóolajától sem lábad olyan gyorsan könnybe a szemünk. Erdődi Imre - hajdúnánási termelő A biogazdálkodás szellemisége 1986-ban érintett meg a gödöllői egyetemen tartott „vegyszermentes” gazdálkodási tanfolyamon, amely azóta is minden évben megtartásra kerül Biodinamikus tanfolyam néven. Ekkor még az iparban dolgoztam, de a rendszerváltás utáni hanyatló ipari miliőben már nem éreztem jól magam. Váltottam, s fő állásban több cégnél is üzletkötőként tevékenykedtem. Közben másodállásban 1996-ban a visszakapott 5 ha-os szülői örökségen, őseim tapasztalatára támaszkodva kezdtem el gazdálkodni konvencionális módon. A biotermelés szemléletének csíráját Dr. Mezei Ottóné Klárika nénitől – aki a magyar Biokultúra Egyesület alapítója, illetve a Rudolf Steiner útmutatásai alapján kialakult biodinamikus gazdálkodás magyarországi „anyja” – kaptam. Az átállás kezdetén a biogazdálkodásban fontos vetésforgóban az akkori tudásom alapján talajt gyógyító zabot, lucernát vetettem tönkölybúzával kiegészítve.  1999-ben egy biogazda tanfolyam elvégzését követően tértem át a biogazdálkodásra. A biogazdálkodásra való átállás tanulásának kezdetén gabonaféléket kezdtem termelni. 2004-től a vetésszerkezetembe a zöldségfélék termesztését is beillesztettem. A régióban tudtommal egyedül én foglalkozom biobúzafű termesztéssel, melyet a saját gazdaságomban megtermelt bio tönkölybúzából nevelek. 2011-től egyes termékeim feldolgozásával bővítettem tevékenységemet. A helyi hadházi tájjellegű káposztából tejsavas erjesztésű savanyú káposztát, tönkölybúzából lisztet, napraforgóból hidegen sajtolt olajat készítünk. Az utóbbi öt évben biodinamikus, regenatív gazdálkodást folytatok. A regenatív mezőgazdaság gyógyítja a talajt, fejleszti a biodiverzitást, javítja a vízgazdálkodást, szenet köt meg a talajban. Talán az emberiség egyetlen reális reménye a klímaváltozással szemben. A biodinamikus gazdálkodás természetes anyagokat és folyamatokat használ a növények termesztéséhez és az élelmiszerek előállításához, a gazdaságot egyetlen „élő organizmusnak” tekinti. Ezek a módszerek biztosítják, hogy az általam megtermelt növények nemcsak garantáltan vegyszermentesek de a legmagasabb beltartalommal is rendelkeznek. Jelenleg 30 ha-on gazdálkodom Hajdúnánáson, szezonálisan közel 15 embernek, összességében több mint 1000 munkanapra való munkát biztosítva, kézi gyomirtás, betakarítás, áruválogatás, piacra való készülődés során.