Számoljunk Béláim!

Az látható, hogy a globális élelmiszer kereskedelem rendszere pusztító hatással bír a bolygó élővilágára. De azt kevésbé, hogy mennyire pusztító hatása van a helyi gazdaságra.

Ezt nagyon könnyen láthatóvá tehetjük egy egyszerű számítással:

A kérdés, amira mindjárt jön a válasz:
Mennyi pénz áramlik ki egy településről évente a globális kereskedelem következtében? Vagyis mennyi pénz nem jut a helyi gazdaságba?

Vegyük alapul Nyíregyházát!

Mennyit költ ez a város élelmiszerre egy év alatt?

A képlet elég egyszerű: Lakosság szám x egy napi költés összege x 365 nap.

117.000 fő x 2000 ft x 365 nap.

(van aki nem tartja reálisnak a napi 2000 ft-ot. Igaza van. Sok ember nem engedheti meg magának ezt az összeget. De mások ennél is többet költenek. És szabad mindenkinek elvégeznie ezt a számítást a saját becslése alapján. Mert nem is a konkrét összeg az érdekes, hanem a trend.)

Tehát egy évben Nyíregyházán nagyságrendileg élelmiszerre elköltünk:

85.410.000.000 Ft-ot 

De lehet, hogy csak 70 milliárd Ft-ot. Kerekítsünk lefelé egy kicsit.

Kell még egy szám: A helyi és a nem helyi aránya. Átolvastam nemrégiben a városban lévő multik publikus jelentéseit a forgalmukról. Megpróbáltam megbecsülni a városi piac forgalmát is. Így azt állítom, hogy kb. 10% az ami helyi forrásból származik, és 90% az ami nem helyi. Sajna a piacon is sok a nagybanin “termelő”.

Már csak egy művelet kell. 70. milliárd 90%-a: 63.000 milliárd. Kerekítsünk itt is: 60 milliárd Ft.

Egy évben ennyi pénzt ad oda ez a város a globális gazdasági szereplőknek. Ha egy falura elvégezzük ezt a számítást, akkor ott is hatalmas összegek jönnek ki.

Számoljatok utána, hogy egy 3000 lelkes településen ez az összeg valahol 1- 1,5 miliérd Ft évente.

Nem tudom ki hogy van vele, de szerintem ezek hatalmas összegek.

És itt van a jó hír első része:

Képzeljétek el, hogy a következő években elkezd változni a trend! Egyre több ember dönt úgy tudatosan, hogy változtat a szokásain, és főleg helyi forrásból származó ételt vásárol magának!

Eleinte csak néhány tízmillió ft-tal több áramlik vissza a helyi gazdaságba. Aztán 100 milliók, majd milliárdok.

Mi lesz ennek a következménye?

- Lesz pénz a helyi termelés színvonalát fejleszteni,

- Lesz pénz munkaerőre,

- Így a pénz második lépésben a helyi gazdaságba fog vissza áramolni, mert a helyi termelőknek is szüksége van más termelők portékájára és más szolgáltatásokra.

- Ha Nyíregyháza évente 60 milliárd Ft-ot tudna gazdaságfejlesztésre elkölteni, akkor mondjuk 10 év múlva hogy nézne ki ez a város?

- Mi lenne, ha környezettudatosan költenénk el ezt a pénzt? Olyan termelési és csomagolási rendszerekre, amelyeket a fenntarthatóság elvei szerint alakítunk ki?

- Talán sokkal több fiatal marad majd itthon, mert lát perspektívát a boldoguláshoz?

- Ezt a nagy összegű fejlesztési forrást nem kellene pályáztatni, így nem alkalmas a korrupcióra sem, mert a vásárlók döntenek arról, hogy melyik termelőhöz jusson a pénzük. Így a termelők elkezdenének a jó minőségre törekedni, és közben az ehhez szükséges források a rendelkezésükre állnak.

- Ha több pénz jut a helyi gazdaságba, akkor a jövedelmek is nőhetnek. Így az embereknek lenne pénzük jobb minőségű élelmiszerekre.

....a sort lehet még folytatni, de azok megvalósulásának első és legfontosabb feltétele, hogy térj át minnél nagyobb mértékben a helyi élelmiszerek fogyasztására. A bevásárló közösségek ebben nyújtanak segítséget. Termelőnek megtalálni a vevőket, a vevők a valódi helyi termelőt, élemiszer előállítót. 

Hazánkban élednek a bevásárló közösségek!
Bővebb információ azok meglétéről és az alakítás lehetőségeiről : 
kosarkozosseg.hu