Állat és növénytan R. Steiner pedagógiájában

G. Ekler Ágnes A Waldorf-pedagógia és a korproblémák  „Abban a nem mindennapi helyzetben vagyok, hogy osztálytanító lehetek egy Waldorf-iskolában. Abban a hitben élek, hogy ez egy kivételes helyzet. Abban a kegyben van részem, hogy minden áldott napom valódi élményeket ad. Abban reménykedem, hogy a valóságot tudom megérinteni a majdan felnövő gyerekek révén.” Ezekkel a szavakkal kezdi írását egy szombathelyi osztálytanító, aki a továbbiakban számos kérdést vet fel, melyek segíthetik, hogy nagyobb rálátással és biztonsággal álljunk benne azokban a folyamatokban, amelyek a Waldorf-iskolával való kapcsolatunk révén kerültek előtérbe. Ajánlott pedagógusoknak és szülőknek.

„Amikor télen a földeket járom, és vastag hótakaró borítja a Földet, újra meg újra azon gondolkodom: hol lehetnek azok az állatok, amelyek nyáron olyan jókedvűen ugrándoztak itt? Mit csinálhatnak az egerek, akik lépteim elől riadtan iszkoltak az egérlyukba? Hol nyugszanak a csigák, akik szép komótosan csúszkáltak ezeken a falakon? És ha az igencsak jeges szél arcomba csapkodja a hópelyheket, akkor a virágokhoz lebbenő lepkékre gondolok, és a méhekre, akik serényen zümmögve röpködtek a virágzó rét felett. Hová lettek ezek a fényes nyári madarak?” Mindezt és még nagyon sok minden mást megtudhatunk Jakob Streit könyvéből.

Szociál-antropológiai tanulmányok a kultúra-, jog- és gazdasági élet területén.  Előszó Az emberiség történelme és azok a kultúrák, amelyeket létrehozott, géniuszának tanubizonyságai - " egy nahy hitvallás töredékei". Visszatekintve átérezhetjük, hogy a népeket a múltban a történekem folyama hordozta, hogy a kultúrák felvirágzása és lehanyatlása ahhoz hasonlóan változhatatlannak tűnő ritmusokban ment végbe, mint létesülés és elmmúlás a természetben.  Az Újkor kezdetével alapvető alakulás zajlott le. Ma, a huszadik században,  atörténés súlypontja magába az emberiségbe áthelyeződve jelenik meg. A történelem szelleme mintegy már nem kívülről hat, ami az embereket cselekvésre űzi, az olyan logikai-ideológiai rendszereknek az önállósult következménye, amelyek " tudományként "messzemenően emancipálódtak létrehozójuktól. A tudomány gondolkodik, nem az ember.... Lothar Vogel könyvét elsősorban olyan szülőknek ajánljuk, akik nem akarnak lemondani arról, hogy gyermekeik szabad iskolákban nevelkedhessenek, és olyan tanároknak, akik szabad emberként, szabadságban szeretnék nevelni és oktatni a rájuk bízott gyerekeket. Szabad iskola ma még nem létezik, de a jövő számára reális lehetőséget jelent. Lothar Vogel könyve a Waldorf Iskolák tanárai számára lehetőséget teremt arra, hogy az embertant mintegy kitágítva, kiegészítsék a szociál-antropológia tudományával, hogy az iskolát elhagyó ifjak a szociális kérdés megértésével, önbizalommal és az emberek iránti bizalommal, tetterősen álljanak bele a jelenkor szociális életviszonyaiba, és tudják munkájukat végezni. Tartalom:  I. rész: A gazdaság szociális antropológiája és fenomenológiája 1.A munka 2.A gazdaság alapjai 3.A gazdaság funkciója 4.A gazdasági válságok 5.Történelmi példák az inflációra és a deflációra 6.A gazdaság a maga szociálisösszefonódásában  7. A pénz- és földkamattörténelmének motívumai 8.Az ember megvalósulása a gazdasági életben  II. rész : Kultúr- , jog- és szociáltörténeti vizsgálódások 1. A kulturális antropológiához 2. A nagy keleti kúltúrák 3. Európa. megszületése 4. A kelta-germán korszak 5. A korai és virágzó középkor  6. A kései középkor 7. A 16.század szociális harca 8. Az újkor 9. A szociális műalkotás, a közép- európai szellemi életválasza a francia forrdalomra 10. Harc a szabadságért  11. Kapitalizmus-kommunizmis 12. A szociális hármas tagozódás kialakulásának fejlődési lépései III. rész : A szabdság szociális rendje 1. Az ember Én-organizációja, ismeretelméleti bevezetés  2. A szellemi élet 3.A kultúra rendje 4. A jog élete 5. A gazdaság asszociatív lénye